Célegyenesbe fordult a kampány az Egyesült Államokban a félidős választások előtt, amelyen a képviselőház összes mandátumáért, a százfős szenátus 35 székéért, több tucat államban pedig a kormányzó és más tisztségekért versenyeznek a jelöltek. Ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a helyzet az ellenzéknek - jelen esetben a Republikánus Pártnak - kedvez. Idén még az átlagosnál is jobban érvényesül ez a dinamika, mert a gazdasági nehézségek miatt hivatalban lévő elnök kifejezetten népszerűtlen: Joe Bidennek 42 százalék körül mozog a támogatottsága, ami csak hajszálnyival jobb, mint elődjének, Donald Trumpnak négy évvel ezelőtt mért adata.
A republikánus jelöltek esélyeit növeli, hogy sikeresen meglovagolták a rekordmagas infláció miatti elégedetlenséget, valamint az erőszakos bűnözéssel és az illegális migrációval való - gyakran rasszista felhangú - riogatás is bejött nekik. A kormányzó demokraták ezzel szemben a legfelsőbb bíróság júniusban kihirdetett, az abortusz alkotmányos jogát megszüntető ítélete által kiváltott felháborodást igyekeztek kihasználni. Nyáron még működőképesnek látszott e stratégia, ám azóta ez a téma visszaszorult a közbeszédben.
A demokraták azzal sem tudták megfogni a szavazókat, hogy a demokráciára leselkedő veszélyekre próbálták felhívni a figyelmet.
Jóllehet, lenne miért aggódni: azzal, hogy Trump a demokratikus hagyományokat felrúgva máig nem ismerte el a 2020-as választási vereségét, szélsőjobboldali megmondóemberekkel karöltve - megalapozott bizonyítékok nélkül - kétségeket ébresztett a szavazás tisztasága felől és tavaly január 6-án puccskísérletre bujtott fel, máig begyógyulatlan sebet ejtve a demokratikus berendezkedésen. Trump azóta pedig jelentősen növelte párton belüli befolyását. A választáson induló republikánusok zöme - a Washington Post kimutatása szerint - tett a 2020-as végeredményt elutasító vagy kétségbe vonó nyilatkozatot is, köztük olyan jelöltek is, akik a különböző államokban a választás lebonyolításáért és hitelesítéséért felelős főügyészi, illetve államminiszteri posztokra pályaznak. Amennyiben ilyen személyek mandátumot szerezhetnek, akkor 2024-ben akár a Trump által 2020-ban erőltetett forgatókönyv bekövetkezhet; vagyis a republikánus tisztségviselők önkényesen felülbírálják az urnáknál kifejezett népakaratot. Bármennyire is komoly a fenyegetés, a választók számára szembetűnőbb a benzinkutak kijelzőjén viszontlátott üzemanyagárak növekedése, mint a politikai rendszerük bizonytalan jövője.
A szavazás előtti véghajrára ezért Biden igyekezett pozitív gazdasági üzenettel előállni, ehhez pont kapóra jött, hogy az első két negyedéves csökkenést követően
a múlt csütörtökön megjelent statisztikák szerint a harmadikban már 2,6 százalékos GDP-növekedést könyvelt el az Egyesült Államok.
Az elnök ezt igyekszik a folytatódó gazdasági talpraállás bizonyítékaként bemutatni.
A Demokrata Párt az utolsó két hétre egy másik csodafegyverrel is előrukkolt, a függetlenként, vagyis egyik párthoz sem regisztrált szavazók körében máig népszerű Barack Obama korábbi elnök is beszállt a kampányba a legfontosabb csatatérállamokban. A demokratáknak pedig minden segítség elkél: a közvélemény-kutatások alapján előrejelzéseket készítő FiveThirtyEight portál szerint mindössze 17 százalék esélyük van a képviselőházi többség megtartására. A szenátusnál már kétesélyes a választás kimenetele, de ez szintén a republikánus kampány erejét mutatja: szeptember közepén a demokratáknak 71 százalékos esélye volt a többség megőrzésére, de mára ez 49 százalékra zsugorodott.
Kétpárti konszenzus van, egység párton belül sincs az Egyesült Államokban Ukrajna támogatásárólA Demokrata Párt vezetése leginkább abban reménykedhet, hogy az utóbbi évek jelentősebb választásain a republikánusokat alulmérő közvélemény-kutatók túlkompenzálták modelljeiket és ezúttal a konzervatív tábor nagyságát becsülik felül. A baloldalnak bizakodásra adhat okot, hogy a demokrata szimpatizánsok által szívesebben igénybe vett korai szavazáson eddig már több mint 27 millióan adták le voksukat. Ez a 2018-as rekordnak számító részvételi arányt közelíti dacára annak, hogy a 2020-as csalásokról szóló Trump-féle konteók nyomán 20 államban is szigorították a voksolásra vonatkozó szabályokat. A papírforma mégis az, hogy a republikánusok fognak tarolni jövő keddi félidős választásokon.
Három sorsdöntő párbaj a szenátusért
Nevadában, Georgiában és Pennsylvaniában is kiélezett a verseny a szenátori székekért, a demokraták ebből kettőben is nyernie kellene, máskülönben szinte biztos, hogy a kongresszus mindkét házában kisebbségbe kerül.
Nevadában van a legnehezebb a dolga az elnök pártjának. A gazdaságilag részben a vendéglátásra épülő, sivatagos állam megsínylette, hogy az utóbbi években a koronavírus-járvány, majd az inflációs nyomás miatt visszaesett a turizmus. Szintén a republikánus jelöltnek, Adam Laxalt eddigi államügyésznek a malmára hajtja a vizet, hogy az országos átlagnál jellemzően magasabbak a nevadai üzemanyagárak. A hivatalban lévő demokrata Catherine Cortez Masto, a szenátus első és egyetlen spanyolajkú tagjának győzelme azon múlhat, hogy ezúttal mennyire tudja mozgósítani a latin-amerikai bevándorlókat, akik megszólítására a jobboldal is komoly erőfeszítéseket tesz.
Georgiában a demokraták Raphael Warnock baptista lelkészért izgulhatnak, akit 2021-ben választottak meg az állam első afro-amerikai szenátoraként. A felmérések alapján szoros az állás, a demokraták lejtőn érzik magukat - derült ki Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető múlt csütörtöki, Bidennek adott helyzetértékeléséből, amit véletlenül bekapcsolt mikrofonok előtt mondott el. Pedig a republikánus kihívó, Herschel Walker egykori amerikai focista a kampány egyik legkínosabb botrányába keveredett: a szélsőségesen abortuszellenes nézeteiről ismert politikusról a napokban már egy második nő, egy egykori szerető állította, hogy fizetette neki az abortuszt.
Pennsylvaniában a demokrata John Fetterman az állam eddigi kormányzó-helyettese és a republikánus Mehmet Öz, a tévéshowjával ismertté vált török-amerikai kardiológus, celebdoki mérkőznek meg egymással. Fetterman esélyeit gyengíti, hogy különösen rosszul szerepelt a múlt heti tévévitán, mert idén májusban elszenvedett agyvérzése miatt a beszéd és a hallott szöveg értelmezése is gondokat okozott neki. Noha az AP-nek nyilatkozó szakemberek szerint sztrókja ellenére kiválóan teljesített, ám a szavazók mégiscsak egy hebegő-habogó, időnként még a szavakat összecserélő politikust láthattak a vitán, akit egészségügyi állapota miatt ellenfele is támad.
Amennyiben a demokraták mindhárom esetben nyerni tudnának az hatalmas meglepetés lenne, arra utalna, hogy a párt országos szinten is a várakozásokon felül teljesít. Ha azonban a felsoroltak közül egyetlen mandátumot sem tudnak bezsebelni, akkor az egy még fényesebb republikánus győzelem jele lehet.
