Jogvédő szervezetek a politikai foglyok - köztük a több mint fél éve tartó éhségsztrájkja életveszélyes eszkalációjára készülő Alaa Abd el-Fattah egyiptomi-brit aktivista - szabadon engedéséért kampányolnak, ám a kairói rezsim ehelyett csak tovább fokozta az elnyomást a vasárnap kezdődő sarm es-sejk-i klímakonferencia, a COP27 előtt. A napokban Kairóban és az ország más részein több tucat aktivistát vettek őrizetbe, hogy elejét vegyék az esetleges demonstrációknak a 12 napon át tartó csúcstalálkozó alatt.
Egyiptomban a 2013-ban puccsal hatalomra jutó Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök lényegében betiltotta a tüntetéseket, minden egyes megmozdulást súlyos megtorlások követnek. A COP27-re azonban a rezsim némi engedményt tett: Sarm es-Sejknek egyik, a klímacsúcs helyszínétől távol eső pontján kijelöltek egy övezetet, ahol a civileknek lehetőségük van tiltakozni - előzetes regisztráció birtokában. A hatóságok viszont a zónán kívül még az éghajlatváltozással kapcsolatos akciókat sem tűrik el, ahogyan az a minap be is bizonyosodott.
Vasárnap őrizetbe vettek egy indiai klímaaktivistát, Ajit Rajagopalt, aki Kairóból egy, “menet a bolygónkért” feliratú transzparenssel a kezében gyalogolt Sarm es-Sejk felé. Rajagopal egy egyiptomi barátjától, Makáriosz Lahzi emberi jogi ügyvédtől próbált segítséget kérni, de a rendőrök őt is előállították, a hírek szerint azért, mert nem tájékoztatta az illetékes szerveket az indiai aktivista terveiről. Kettőjüket több mint 24 órán tartották fogva, ez idő alatt sem ételt, sem italt nem kaptak, sőt még azt sem engedték nekik, hogy bárkivel kapcsolatba léphessenek. Végül azt követően bocsátották szabadon őket, hogy őrizetbe vételüknek híre ment, ami külföldön is felháborodást váltott ki.
A Szíszi-rezsim ügyel a nemzetközi reakciókra, és időről-időre - a Nyugat nyomására - hajlandó enyhíteni saját népe elnyomásán. A jogvédők szempontjából a COP27 különleges lehetőséget jelent, hiszen a globális közvélemény figyelme szűk két hétig részben Sarm es-Sejkre összpontosul, a külföldi vezetőkön keresztül pedig esély kínálkozik engedmények kiharcolására.
Helyi és nemzetközi emberi jogi szervezetek a klímacsúcsra időzítve amnesztiáért kampányolnak az egyiptomi börtönökben sínylődő, becslések szerint mintegy 60 ezer politikai fogolynak. Az arab és afrikai civilek vezette, úgynevezett COP27 Koalíció egyes tagszervezetei is hasonló felhívást szerettek volna közzétenni, de a brit The Guardian értesülései szerint a Greenpeace és egyes egyiptomi környezetvédő csoportok elgáncsolták a kezdeményezést, mert attól tartottak, hogy a Szíszi-rezsim bosszúból ellehetetlenítheti tevékenységüket. A koalíció végül egy felvizezett közleményben mindössze említést tett a politika foglyokról, ám az ellenzők közül több tagszervezet így is kilépett a szövetségből.
Az egyiptomi politikai foglyok melletti kiálláshoz Nobel-díjas írók és tudósok is csatlakoztak. A belarusz Szvetlana Alekszijevics, a lengyel Olga Tokarczuk, a török Orhan Pamuk és 12 nemzetközileg elismert személy nyílt levélben szólította fel a COP27 résztvevőit, hogy álljanak ki a “bebörtönzöttekért és elfeledettekért”. Arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás kapcsán emlegetett “igazságos átmenet” nem merülhet ki kizárólag az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, hanem a “kizsákmányolástól és az elnyomástól távolodó átmenetnek is kell lennie.”
A jogvédők a politikai foglyok közül különösen a 2011-es forradalom egyik kulcsszereplője, az elmúlt tíz év túlnyomó részét rácsok mögött töltő Alaa Abdel Fattah sorsáért aggódnak. A mondvacsinált vádakkal elítélt 40 éves aktivista április 2-a óta, azaz már több mint hét hónapja éhségsztrájkol, így tiltakozik az önkényes elzárása és a kegyetlen börtönkörülmények ellen, valamint követeli a nemzetközi jog szerint őt megillető brit konzuli látogatást. Húga szerint már csontsoványra fogyott, ám a COP27-re időzítve még jobban fokozza az önsanyargatást: kedd óta csak vizet iszik és vasárnap, a csúcstalálkozó kezdetével még azt is abba kívánja hagyni. Alaa Abdel Fattah aligha éli meg a klímakonferencia végét, hacsak a rezsim nem könyörül meg rajta, vagy nem kezdik el kényszertáplálni őt.
Három éve csendesek az utcák
Egyiptomban utoljára 2019 szeptemberében került sor komolyabb kormányellenes megmozdulásokra. Asráf Elmoáfi, az arab ország akkori budapesti nagykövete szerint a néhányszáz fős tüntetések jelentőségét a nemzetközi sajtó “túldimenzionálta.” A diplomata viszont ennek éppen ellenkezőjét sugallta, amikor majdnem két héttel később a magyar közmédiának adott nyilatkozatában is a tiltakozásokkal foglalkozott.
