Magyarország nem végezte el a házi feladatát

Ha Orbán Viktor valóban ennyire pesszimista, és reális veszélye van a 12 százalékos munkanélküliségnek, akkor már most a parlament előtt kellene lennie olyan tervnek, ami változtat az álláskeresési támogatáson – mondja Büttl Ferenc közgazdász. Arról is beszélt, hogy komoly problémák vannak az energiahatékonyság területén.

Bizonytalan a magyar gazdaság helyzete, és nem azért, mert a korábbinál kevesebb adat áll rendelkezésre, hanem mert szinte hétről hétre változik a minket körülvevő világ. Befolyásolja a folyamatokat például az orosz-ukrán háború alakulása, de az európai uniós pénzhez való hozzáférés esélyei is mindig mozgásban vannak. Ez erősen hat a forintra, az inflációra, a költségvetés helyzetére, a vállalati környezetre, a cégek költségeire, és még számtalan elemre – mondta az Új Egyenlőség legfrissebb podcastjában Büttl Ferenc közgazdász.

– Ha a kormányfő valóban ennyire pesszimista és reális veszélye van a 12 százalékos munkanélküliségnek, akkor már most a parlament előtt kellene lennie olyan tervnek, ami változtat az álláskeresési támogatáson – fogalmazott a közgazdász. Orbán Viktor ugyanis nemrég arról beszélt Berlinben, hogy a mostani többszörösére, akár 12 százalékra is felmehet az év végére a munkanélküliségi ráta. (A munkaadói oldal részéről Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke szerint csak minimális növekedés várható ezen a területen). Csakhogy – mondja Büttl Ferenc – legutóbb a pénzügyi válság eredményeként 2009-ben volt ilyen szinten ez az adat, viszont az akkorihoz képest most sokkal rosszabb a munkanélküliségi ellátás helyzete. Nem kilenc, hanem mindössze 3 hónapra jár az álláskeresési járadéknak hívott munkanélküli segély. Ezzel együtt Büttl Ferenc biztos abban, hogy az év végére nem lesz 12 százalékos a munkanélküliség, a jövő évi adat pedig nagyban függ majd az energiaáraktól.

Arról is beszélt, hogy most egyszerre van jelen a költségoldali inflációs nyomás (a korábbinál jóval többet kell fizetni például az energiáért), és kisebb mértékben, de keresleti nyomás (ami főleg a választások előtti költségvetési pénzszórásnak, illetve az MNB lépéseinek a következménye). A gond szerinte ott van, hogy Magyarország nem végezte el azt a „leckét”, amit az európai gazdaságok elkezdtek, sőt, néhány helyen komoly eredményeket értek el, ez pedig az, hogy a gazdasági szereplőket, háztartásokat energiatakarékosságra állítsák át.

– Amikor azt nézem, hogy mennyi földgázt fogyasztunk, az nem csak azért van, mert a rezsicsökkentés miatt nem volt takarékoskodás, hanem azért is, mert sokat kell fűteni azért, hogy például egy lakásban elérjük a 21 fokos hőmérsékletet. A nyílásrázócsere programok 10-20 perc alatt kimerültek, az igény tehát sokkal nagyobb lett volna annál a néhány milliárdnál, amit a kormány erre költött – mondta hozzátéve, hogy ez is megjelenik az inflációban.

Büttl Ferenc szerint nehéz megmondani, hogy a magyar gazdaság miért van a TOP5-ben a magas inflációs országok között, illetve hogy ebből mennyi a kormányzati hatás, és mennyi a nemzetközi környezeté. Ugyanakkor szerinte mivel egyszeri tételek adják az infláció nagy részét, amely elvileg nem nőhet tovább 2023-ban, nem várható a folyamatos árnyomás, amely magával hozná a bérek folyamatos emelését is.