Nem találtunk tegnap egyetlen postai alkalmazottat sem, aki abban reménykedne, hogy a hivatalosan csak átmenetileg bezáró 366 postahivatal többségét újranyitják jövő márciusban. Jó, ha tízből egy megmarad – ez az általános vélemény. A több mint 25 ezer fős állami nagyvállalat dolgozói is tudják, hogy változások előtt állnak, de azért azt nem értik, hogyan lett a vállalat utolsó éves jelentése szerint 2021-ben sikeres évet záró cég egy olyan csődtömeg, amilyennek a miniszterelnök lefestette szerdán egy képviselői kérdésre válaszolva a parlamentben.
Sok postás dolgozó szerint
a bezárások az érintett településeken biztosan piacvesztést okoznak a vállalatnak, ami újabb indokot szolgáltat majd a postahivatalok végleges megszüntetésére.
Mások azt számolgatták: a januártól csoportos létszámleépítéssel elküldeni tervezett 300 munkatárs egy része épp ezeknek a kispostáknak az adminisztrációs ügyeit intézhette, vagy ebben a körben volt vezető beosztásban. Az ő leépítésükből is az következik, hogy nem lesz újranyitás – vélekedtek többen.
Átmeneti bezárás nem elég, 300 embert ki is rúgnak a Magyar PostátólAz érintett hivatalok végleges bezárásáról szóló találgatásokat erősíheti Orbán Viktor szerdai parlamenti beszéde. Szerinte akkor lehet életben tartani a céget, ha átalakítják a belső szerkezetét: „Remélem, ezt minél kevesebb fájdalommal meg tudjuk majd tenni”. Orbán Viktor fordulata a hivatalbezárások idején azért is figyelemre méltó, mert utalhat arra is, hogy mégsem átmeneti intézkedésekről van szó. Márpedig a Magyar Posta úgy fogalmazott: „Ideiglenesen szünetelteti 210 településen 366 postahivatal működését.”
Szerettük volna megtudni, hogy mi lesz a 366 kis postahivatal végleges sorsa, és milyen belső szerkezeti átalakításokra gondolt a miniszterelnök, napirendben van-e a végleges bezárás ötlete, de kérdéseinkre eddig sem a Magyar Postától, sem Orbán Viktor sajtósától nem kaptunk választ.
Ami biztos: nemcsak a munkájukat biztosan elvesztő 300 alkalmazottnak okoz fájdalmat a belső átalakítás, hanem annak a 740 embernek is, akinek a hivatalát most elvileg csak átmenetileg zárják be.
Velük a napokban egyéni elbeszélgetést kell tartania a munkáltatónak, mert november 12-től úgynevezett kirendeléssel foglalkoztatják őket tovább – tájékoztatta lapunkat a Postás Szakszervezet elnöke. Tóth Zsuzsanna emlékeztetett, hogy A munka törvénykönyve értelmében évente 60 munkanapon át van erre lehetőség, vagyis idén év végéig, jövőre pedig március 24-ig lehetnek másik munkahelyre áthelyezve az érintettek. Az érdekvédelmi vezető utalt rá, hogy az üzemi tanács november 7-re összehívott ülésén várhatóan a csoportos létszámleépítés mellett ez a kérdés is szóba kerül majd, mert máris kapnak jelzéseket, hogy több munkavállalónak komoly nehézséget okoz az átjárás egy másik településre.
Pfeifer Tamás szerint minden esetben egyénileg kell megvizsgálni, a kirendelés nem jár-e aránytalan sérelemmel, például túl hosszú utazásokkal. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kispostákon az alkalmazottak egy műszakban dolgoztak, a szombatjuk pedig szabad volt, ám a nagyobb forgalmú helyeken mindenhol két műszak van és szombati nyitvatartás, ami teljesen felboríthatja a megszokott életüket. A Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) elnöke úgy véli, különösen a gyermeküket egyedül nevelők vagy az idős, beteg családtagot ápoló középkorúak lesznek nehéz helyzetben a változás miatt. Mindkét szakszervezeti vezető hozzátette: ha valaki nem tudja vállalni az új feltételeket és ő mond fel, akkor nem jár neki végkielégítés.
Bértárgyalás leépítések idején
A Magyar Postánál majdnem 20 százalékos a fluktuáció és a dolgozók nagyjából fele a garantált bérminimumot kapja fizetésként. A tavaly megkötött hároméves bérmegállapodás a többi állami tulajdonú nagy közszolgáltatóhoz hasonlóan 15 százalékos emelést rögzített, az első évben 4, idén 9, jövőre pedig 2 százalékos megoszlásban. Idén év végén ehhez egyszeri bruttó százezer forintos kifizetés járul, ami azonban nem épül be a bérekbe. A Postás Szakszervezet csak tárgyalási alapnak tekinti a 2 százalékot, mert a megállapodást a gazdasági körülmények megváltozására hivatkozva értelmezésük szerint újra lehet és kell tárgyalni. A szakszervezetek nagyon várják az országos minimálbér tárgyalásokat, mert annak eredményétől függ, marad-e egyáltalán szétosztható pénz a garantált bérminimum felett keresőknek. Mivel ez a kérdés valamennyi nagy állami szolgáltató céget érinti, ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a közeli jövőben összehívják az állami tulajdonú vállalatok konzultációs fórumát, ahol kiderülhet: hajlandó-e egyetlen fillér többletpénzt adni a kormány a közszolgáltatók alkalmazottainak.
SORSOK Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke: nemcsak a munkájukat biztosan elvesztő 300 alkalmazottnak okoz fájdalmat a belső átalakítás, hanem annak a 740 embernek is, akinek a hivatalát most elvileg csak átmenetileg zárják be.
