Budapesten ugyanakkor 10 százalékkal kevesebb, mindössze 4533 lakást adtak át, így a növekedés elsősorban a megyei jogú városokban 22 százalékkal több felépült lakóingatlannak köszönhető, de a többi városban is 7,7 százalékkal több lakást vettek használatba.
A KSH statisztikái szerint ugyanakkor visszatérhet az építkezési láz a fővárosba, hiszen Budapesten januártól szeptemberig már kétszerannyi építési engedélyt adtak ki, illetve tettek bejelentést építésre, mint tavaly ilyenkor. A megyei jogú városokban viszont csaknem ugyanannyi, az egyéb városokban pedig 7,3 százalékkal kevesebb lakás építését tervezik. Így összességében 16 százalékkal több, csaknem 26 ezer lakóingatlan készülhet el a közeljövőben országszerte.
Ahhoz, hogy ezek a tervezett lakások meg is épüljenek, a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szerint a jelenlegi lakástámogatások fenntartására és folyamatos elérhetőségére volna szükség. Az energia- és építőanyagárak ugyanis drasztikusan és folyamatosan emelkednek. Előrejelzések szerint az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes növekedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet – hívták fel a figyelmet.
Az általános csok-program ugyan jövőre is folytatódik, de a falusi csok, illetve az otthonfelújítási támogatás a jelenlegi szabályozás szerint megszűnik az év végén, és az energiatakarékos otthonok építésére és vásárlására szánt jegybanki zöld hitel program kerete is kiürült már rég. Az eredetileg szintén az év végével kivezetendő 5 százalékos újlakásáfa elérhetőségét viszont az adótörvények módosításával két évvel kitolná a kormány (törvényi szintre emelve ezzel a nyári veszélyhelyzeti rendelkezést). Ez azt jelenti, hogy ha 2024 végéig megvan az építési engedély vagy bejelentés, akkor 2028 végéig is érvényesíthető a kedvezmény.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az infláció révén növekvő megélhetési kiadások, a lakáshitelkamatok emelkedése és az építkezések drágulása miatt sokan elhalasztották a lakásépítést vagy az újlakás vásárlását. November elején így 19 százalékkal több, 8900 újépítésű lakás várt vevőre országszerte. A nem lakóparki új építésű társasházi lakások és házak árai pedig változatlanok maradtak az elmúlt hónapban. Ezen ingatlanok átlagos négyzetméterára Budapesten 1,18 millió forint, ami éves összehasonlításban ugyan 29 százalékos növekedés, havi összevetésben viszont 0,3 százalékos csökkenés. A megyeszékhelyek 804 ezer forintos átlagos négyzetméterára éves szinten 30 százalékkal emelkedett, október elejéhez képest viszont csak 0,2 százalékkal. Balogh László úgy véli: az ingatlanpiaci lassulás ellenére idén akár 20-25 ezer új lakás is elkészülhet. Ezekre nagy az igény, mert energiatakarékos, alacsony rezsiköltségű ingatlanok.
