Oroszország;Ukrajna;háború;

- A Kreml harca a Sátánnal

A harctéri kudarcok felerősítették az orosz Nyugat-ellenes retorikát. A Wagner zsoldoscsoport már nem titkolja létét. Félve bár, de kezdenek hazatérni a sorozás elől elmenekült oroszok.

A korábban megszállt kelet-ukrajnai területeken szeptember óta elszenvedett orosz vereségek egyre idegesebbé teszik a moszkvai vezetést, amelynek tagjai egyre elképesztőbb nyilatkozatokat tesznek. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanácsának alelnöke pénteken a sátánnal való konfliktusnak nevezte Oroszország ukrajnai háborúját, állította, hogy országa „őrült drogfüggő nácikkal” harcol Ukrajnában és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva minden ellenségét a pokol tüzére küldheti. Az egykori elnök szerint Oroszországnak „nincs szüksége idegen területekre”, a háborúban pedig csak „a népét védi”. Medvegyev az orosz nemzeti összetartozás napját köszöntötte ezzel a Telegramm bejegyzéssel. Merthogy nemcsak Magyarországnak van ilyen ünnepe. Nálunk a Trianoni békeszerződés aláírásának a napját, azaz a magyar nemzet feldarabolását tette az összetartozás ünnepének 2010-ben az Orbán-kormány, Putyin rezsimje 2005 óta november 4-én ünnepeli – nos nem a szovjet tankok 1956-os bevonulását Magyarországra, hanem – azt, hogy Moszkvát 1612-ben felszabadították a lengyel megszállás alól.

Nyikolaj Patrusev, a Biztonsági Tanácsának nagyhatalmú titkára pénteken az orosz nép „felszámolásának” szándékával vádolta meg az "angolszász" hatalmakat. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint azt állította: az angolszászok most nemcsak a terepet próbálják előkészíteni ahhoz, hogy további nyomást gyakoroljanak Oroszországra, hanem precedenst teremtenek az orosz népcsoport további feldarabolására, azzal a céllal, hogy teljesen felszámolják azt". Hangoztatta, hogy „az oroszok és az ukránok mindig is egyetlen, oszthatatlan nép voltak, közös kultúrával és sorssal", mára viszont "Ukrajna a szélsőjobboldali szélsőségek világközpontjává vált".

Hogy ebben a harcban nem túl rózsásak az orosz kilátások, az is jelzi, hogy a nemrég még szupertitkos Wagner zsoldoscsoport végképp nyilvánosság elé lépett. Nemrég még a csoport létét is tagadta Moszkva, rendre próbálták cáfolni a nemzetközi híradásokat a magán zsoldoshadsereg szíriai bevetéséről, de miután az ukrajnai háborúban egyre nagyobb szerepet kaptak, az orosz titkolózás is megszűnt. Szeptemberben a Putyin séfjeként emlegetett Jevgenyij Prigozsin elismerte, hogy ő alapította a csoportot.

A The Moscow Times ellenzéki portál beszámolója szerint a szervezet pénteken új központot nyitott Szentpéterváron. A többemeletes, üvegfalú épület nem csak adminisztratív központként fog működni a katonai csoport számára, hanem innovációs központként is, amely hazafias start-upok inkubációját segíti. A portál szerint ez is jelzi, hogy az orosz reguláris erők sorozatos vereségei nyomán a Wagner csoport csillaga felemelkedett, hiszen jelenleg is zsoldosai, az orosz börtönökből toborzott elítéltekkel megerősítve, heves harcok közepette is egyelőre tartják a kicsi, de annál nagyobb stratégiai jelentőséggel bíró Bahmut városát a kelet-ukrajnai Donyeck régióban.

Ugyancsak a The Moscow Times számolt be arról, hogy a részleges mozgósítás hivatalos lezárultával elkezdtek visszatérni Oroszországba olyan férfiak, akik a sorozás elől menekültek el. Sokan továbbra is óvatosak, attól tartva, hogy a mozgósítás második hulláma is elindulhat, ha Oroszország továbbra is súlyos veszteségeket szenved Ukrajnában. Többen tartanak a megtorlásoktól, nem alaptalanul. Andrej Klimov parlamenti politikus nemrég azt javasolta, azokat, akik a mozgósítás elől elmenekültek, "külföldi ügynököknek" nevezhetik. Az orosz Föderációs Tanács vezetője, Valentina Matvijenko pedig "patkányoknak" nevezte a külföldre távozott oroszokat.

A jelentéstevő szerint az Európai Parlamentet fel kell ruházni teljes körű vizsgálati jogkörrel, hogy beidézhessen tanúkat és hozzáférhessen bizalmas dokumentumokhoz.