Több sebből is vérzik az apák pótszabadsága

A legnagyobb bírálatot az váltotta ki, hogy bár ötről tíz napra nő az apasági szabadság, a teljes távolléti díj csak félidőig járna, a második öt napban csak ennek 40 százaléka illetné meg az apákat.

Több szempontból is kifogásolható az a törvényjavaslat, amellyel a gyermek születése után járó apasági szabadságot alakítanák át. A legnagyobb bírálatot – mint arról már írtunk – az váltotta ki, hogy bár ötről tíz napra nő az apasági szabadság, a teljes távolléti díj csak félidőig járna, a második öt napban csak ennek 40 százaléka illetné meg az apákat. Emellett azonban akadnak más visszásságok is.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) például arra hívta fel a figyelmet: az Európai Parlament 2019. nyarán elfogadott irányelvének megfelelően idén augusztusig kellett volna a szabályozást átvezetni a tagállamok nemzeti jogrendszerébe. Nálunk azonban – ha elfogadja a parlament – csak jövő januártól lesz hatályos a család és a munka összeegyeztetését javító csomag, a késlekedéssel pedig a SZEF szerint hátrány éri a magyar munkavállalókat.

A közszféra szakszervezeti szövetsége a nyár közepén kezdte vizsgálni, hogy A munka törvénykönyve mellett milyen speciális szakmai jogállási törvények módosításával jár az uniós irányelv alkalmazása azokon a helyeken, ahol az állam a munkáltató. Háttérelemzésük alapján, együttműködve a versenyszférában érdekelt Magyar Szakszervezeti Szövetséggel (MASZSZ), összeállították a munkavállalók javaslatait, ám ezeket a törvénytervezet megszövegezésekor a kormányzat nem vette figyelembe. Az egyetlen, amit átvettek belőle, hogy A munka törvénykönyve mellett a változások 13 úgynevezett jogállási törvény alá tartozókat is érintenek a bíróktól az ügyészségi dolgozókon át a kormánytisztviselőkig.

Vitákat generál a szülői szabadság intézményének bevezetése is. Az EU 4 hónapot javasol, a SZEF 80 napért harcolt, amit a gyermek 8 éves koráig a teljes távolléti díj mellett lehetne igénybe venni, de a kormány csak 44 napot ad és csak a 3 évnél kisebb gyermekek szüleinek. Az uniós elvek legnagyobb arculcsapása azonban az,

Ez az összeg tovább csökken, ha valaki gyest vagy gyedet vesz igénybe, pedig a gyes összege mindössze 28500 forint.

Beteg családtag gondozására a szakszervezeti javaslatban szereplő 10 helyett csak az uniós irányelvben kötelező évi 5 napot kaphatják meg a dolgozók, erre az időre díjazást a tervezet nem biztosít, a SZEF-javaslat szerint erre az időre legalább a távolléti díj 75 százalékát kellene utalja nekik a munkáltató.

Szűcs Viktória, a SZEF alelnöke a törvényjavaslat véleményezésekor azt is hangsúlyozta, hogy a szöveggel a kormány újból belesétált a nemi megkülönböztetés csapdájába,