"Ezek az eredmények nem az ország végét jelentik" - üzente Naftali Bennett volt miniszterelnök a szélsőséges és a fundamentalista vallási pártokat hatalomba röpítő múlt keddi izraeli választás eredményeire reagálva. A biztos többséget szerző Benjamin Netanjahu nevével fémjelzett blokk 64 mandátumának fele ugyanis a szélsőjobboldalhoz és a fundamentalista vallási pártokhoz került. A konzervatív Likud 32 képviselői helyet szerzett, a szélsőjobb Vallásos Cionizmus 14-t, a Sasz ultraortodox párt 11-t, az ugyancsak vallási Egyesült Tórai Judaizmus pedig 7-t.
A politikai életből kivonuló világi vallásos jobboldali volt kormányfő Twitteren közzétett üzenetében hangsúlyozta: "Ez az ország mindannyiunké, és nincs más hazánk,.. Remélem és hiszem, hogy a miniszterek megértik, hogy az egész izraeli közösségért dolgoznak, nem pedig annak egy bizonyos szeletéért.”. A győztes jobb-szélsőjobb blokk politikusait arra kérte, tartsák tiszteletben a vesztes oldalt, mondván, senki sem érezheti úgy, hogy nem szívesen látott személy. "Baloldaliak is szolgálnak harci egységekben és sokan, nagyon sokan közülük az életüket adták a hazánkért. A baloldaliak is minden reggel felkelnek dolgozni, befizetik az adójukat, és kiveszik a részüket hazánk életéből. Ők nem árulók vagy ellenségek, ennek a diskurzusnak azonnal véget kell vetni. A baloldali emberek ugyanúgy szeretik ezt az országot, mint a jobboldaliak, csak más a véleményük arról, hogy mi a helyes irány. Végső soron mindannyiunknak együtt kell itt élnünk."
Bennett kincstári optimizmusát azonban igen kevesen osztják, a hatalomba visszatérő Netanjahu annyira ki van szolgáltatva szélsőséges szövetségeseinek, hogy kénytelen komoly engedményeket tenni irányukba, olyanokat, amelyek, az izraeli és nemzetközi médiában megjelent vélemények szerint alapjaiban rengethetik meg Izrael demokratikus berendezkedését. A megfogalmazódott félelmeket a New York Times külpolitikai elemzője, Thomas Friedman foglalta össze igen találóan véleménycikkének már a címében: „Vége annak az Izraelnek, amelyet eddig ismertünk”.
Ugyanezt hangsúlyozza az izraeli média is, hiszen olyan szélsőséges politikusok kerülnek hatalomra, akik még a periférián is ijesztőek voltak.
A kormányalakításra készülő Netanjahu már pénteken elkezdte és vasárnap folytatta az előzetes egyeztetéseket leendő koalíciós társaival, egy héten belül megkezdődnek a hivatalos, de a választási eredmény tükrében formális konzultációk is az államfővel. Jichák Hercog elnök nyilván a legtöbb mandátumot szerzett Likud vezetőjét, Netanjahut kéri fel kormányalakításra. Az államfő mindenkit arra kért, tartsák tiszteletben a választás eredményét.
Bennett ugyan azzal próbálja vigasztalni a döbbent és csalódott izraeli veszteseket, hogy nem az ország vége ez az eredmény, de a leendő koalíciós vezetők életrajza inkább az amerikai elemzőt igazolja. A miniszterelnök, Izrael „Bibije” ellen épp három korrupciós ügyben folyik eljárás, és minden jel arra mutat, hogy az új kormány tervezett igazságügyi reformjának egyik fő célja épp ezen eljárás leállítása.
Szélsőjobboldali koalíció élén tér vissza Benjamin NetanjahuA szélsőjobboldali Itamar Ben Gvir már tinédzser korában csatlakozott a terrorszervezetnek minősített és betiltott kahanista mozgalomhoz. Egy 2015-ben adott interjúban az akkor 39 éves politikus maga mondta el, hogy 53 alkalommal emeltek ellene vádat. 2007-ben rasszizmusra való felbujtásért el is ítélték. Az izraeli hadsereg szélsőjobboldali politikai háttere miatt felmentette a szolgálat alól, az ügyvédi kamara büntetett előéletére hivatkozva sokáig megakadályozta, hogy letegye az ügyvédi vizsgát. Most ő lehet a zsidó állam közbiztonsági, rendőrminisztere.
A 42 éves, magát büszke homofóbnak nevező Becalel Szmotrich eddig csak három hetet ült börtönben 2005-ben, amikor a gázai izraeli kivonulás elleni tiltakozások során tartóztatták le, de vádat végül nem emeltek ellene. Ám már több olyan elhíresült kijelentést tett, amely egyértelműen erőszakra buzdít. 2021 októberében a Kneszet arab törvényhozóinak azt mondta: "Ti tévedésből vagytok itt, hiba volt, hogy Ben-Gurion nem fejezte be a munkát, és nem dobott ki titeket 1948-ban".
Árje Deri, a Sász vallási párt vezetője 22 hónapot ült börtönben 2000-2002 között, miután belügyminiszterként kenőpénz elfogadásáért elítélték. 2018-ban újabb büntetőeljárás indult ellene csalás, hűtlen kezelés, az igazságszolgáltatás akadályozása, pénzmosás és adóügyi bűncselekmények miatt. Idén januárban vádalkut kötött és lemondott parlamenti mandátumáról, miután beismerte az adócsalást. Egy év felfüggesztetett börtönbüntetést kapott. Deri mégis miniszter lesz, a 12-es csatorna információjára alapozó izraeli sajtóhírek szerint Netanjahu „biankó minisztériumot” ajánlott fel számára, annak ellenére, hogy a vádalku kizárólag a választásokon való indulást engedélyezte számára. A lemondással kísért vádalku miatt nem született bírósági döntés arról, hogy Deri bűncselekményei közerkölcsöt sértőnek minősülnek-e. Egy ilyen döntés 7 évre kizárná a politikai és közéletből. Egyelőre az izraeli sajtó nem tudta megfejteni, miként vállalhat ezek után az ultraortodox párt vezetője miniszteri kinevezést.
Vasárnap délután az 1995-ben meggyilkolt Nobel-békedíjas miniszterelnökre, Jichák Rabinra emlékezett Izrael. Netanjahu és szélsőséges szövetségesei nem vettek részt az állami megemlékezésen.
