A kormány egyeztetésre küldte a jegybanktörvény módosítását. Mondhatni, már ez is az új idők jele, hogy a beterjesztés előtt véleményt lehet mondani a tervezetről. A törvénycsomagban a kormány több ponton is módosítaná az Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó előírásokat, ezek közül talán a legismertebb Matolcsy György béremelése. Matolcsy havi ötmilliós fizetését felzabálta a részben a Matolcsyék által elengedett infláció, így az elnök és az elnökhelyettesek pár százezer forintos béremelést kapnak, hogy pénzüknél maradjanak. Olyan böszmeséget, mint amit Matolcsyék az inflációval (nem) tettek, talán még senki nem csinált a magyar jegybank százéves történetében. Így a pocsék munkáért béremelést adni minimum visszás, de a NER nem a teljesítmény alapján osztja a kegydíjakat. Matolcsy havi bére, egy átlagos melós havi bérével nő majd. Lehet ezen lovagolni, de igazából potomság az az évi néhány tízmillió forint, amivel többe kerül majd az adófizetőknek a jegybank vezetése.
Ugyanis van itt egy mintegy 2000-3000 milliárdos kérdés is, ami az MNB működésének ára. A következő években, hála Matolcsyék rövidlátó monetáris politikájának, a bőszen osztogatott nulla százalékos hiteleknek, a romló forintnak, illetve a kamatemeléseknek, 2022-2024 között legalább ekkora lesz a vesztesége a MNB-nek. Ezt az irdatlan nagy összeget is az adófizetőknek kell kifizetniük. A kormány most arra tesz javaslatot, hogy ezt veszteséget ne rögtön a pénzügyi év elszámolása után, hanem öt évre szétterítve kelljen a költségvetésnek állnia. A javaslat ezen része észszerű, nem is lehet vele vitatkozni, de ettől függetlenül az a több ezer milliárd forint nagyon fog hiányozni a magyar egészségügyből, oktatásból, igaz, ha lenne ennyi szabad forrása a kormánynak szinte biztos nem ezekre költene.
A jegybank veszteségét ki kell fizetni, nincs mese, ezt mindig a költségvetés, vagyis az adófizetők állják. Az elmúlt években azonban nem veszteséget, hanem néhány száz milliárdos nyereséget termelt a jegybank – ennek a pénznek egy részét befizették a költségvetésbe. A pénz másik felét pedig jegybanki alapítványokba, festményekbe fektették. Most a kormány azt javasolja, hogy ha a jövőben lesz újra nyereség – talán erre négy év múlva lehet számítani néhány tíz milliárd forint értékben –, akkor annak a felét az MNB köteles legyen befizetni a költségvetésbe, „cserébe” azért a több ezer milliárdért, amit korábban kapott. Ez nem egy kiegyensúlyozott üzlet, ráadásul látva – pontosabban nem látva – a jegybanki alapítványok működését, nem megengedhető, hogy ennek a jegybanki vezetésnek ekkora mozgásteret adjon a parlament.
A jegybanknak vissza kellene térnie feladatához: az infláció elleni harchoz, a forint védelméhez, és semmi mással nem szabad foglalkoznia. Semmi alapítvány, semmi műkincs, semmi pénzmúzeum, előbb végezze el feladatát! Ha pedig a jövőben véletlenül nyeresége keletkezik, azt fizesse be a költségvetésbe. Igaz, a kormány pénzszórásait látva, így se biztos, hogy jó helyre kerül.