Európai Parlament;megfigyelés;jelentés;Pegasus;

„Magyarországon a Pegasus alkalmazása a rendszer szerves része”

Azonnali moratóriumot javasol a kémszoftverek használatára egy friss európai parlamenti jelentéstervezet.

A Pegasus kémprogram magyarországi alkalmazása része a „média- és szólásszabadság kiszámított és stratégiai megsemmisítését” célzó kormányzati politikának. A Fidesz-kormány a szoftvert arra használta fel, hogy bevezesse a független újságírókkal és médiatulajdonosokkal szembeni zaklatás, zsarolás, fenyegetés és nyomásgyakorlás rendszerét. A kormány ugyan következetesen a “nemzetbiztonságra” hivatkozik, de képtelenség az az állítás, hogy az „áldozatok”, azaz a megfigyeltek nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek.

Mindez abban a 159 oldalas jelentéstervezetben olvasható, amelyet kedden mutatott be Sophie in’t Veld holland liberális képviselő a Pegasus kémprogram használatát vizsgáló európai parlamenti bizottságnak. A még nem végleges dokumentum rögzíti a Pegasus-botrány eseménytörténetét, fejezetekben tárgyalja az egyes országok érintettségét és ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok és az uniós intézmények számára. Mivel a nemzetbiztonságra hivatkozva egyetlen kormány sem volt hajlandó információkat megosztani a testülettel, a jelentéstervezet megállapításai nyilvánosan elérhető forrásokra támaszkodnak.

Mint a szerző kifejti, Magyarország volt az egyik első tagállam, amelyik belekeveredett az európai kémprogrambotrányba. 2021-ben került nyilvánosságra, hogy több mint 300 magyar vált a Pegasus szoftver áldozatává, köztük politikai aktivisták, újságírók, ügyvédek, vállalkozók és a kormány egyik volt minisztere. Panyi Szabolcs oknyomozó újságírót, a Direkt36 portál munkatársát, Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport vezérigazgatóját, Patócs Ilona jogászt és Adrien Beauduin belga diákot, a CEU hallgatóját külön kiemeli a jelentéstervezet. De említést tesz a célszemélyek között Simicska Lajos fiáról és ügyvédjéről, valamint Áder János ex-államfő testőréről is.

A Pegasus kémprogram beszerzéséért a belügyminiszter volt felelős, használatának engedélyezéséért pedig az igazságügyi miniszter. A kormánypárt azonban 2050-ig titkosította a kémprogram használatával kapcsolatos parlamenti bizottsági meghallgatások keretében lefolytatott vizsgálatok eredményeit, amiből a jelentéstévő szerint csak arra lehet következtetni, hogy a megállapítások nem voltak kedvezőek a Fidesz számára.

A kémprogramok használatát szabályozó jogi eszközök a leggyengébbek közé tartoznak Európában, állítja Sophie in’t Veld. Szerinte Magyarország durván megsérti az állampolgárok megfigyelésére vonatkozó európai normákat és követelményeket. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, amely a kémszoftverek magyarországi alkalmazását szabályozza, sokkal inkább a kormány ellenőrzésének és hatalmának eszköze, mint az állampolgárok jogainak és magánéletének pajzsa. Nemcsak, hogy nem írja elő a megfigyeltek értesítésének kötelezettségét, hanem kifejezetten megszabja, hogy ne tájékoztassák őket arról, hogy kémkednek utánuk. A törvény homályos rendelkezései nem határozzák meg egyértelműen a megfigyelést indokoló bűncselekmények típusait vagy kritériumait, és hiányoznak belőle a hatékony jogorvoslati lehetőségek.

A botrány kirobbanását követően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított, de elnöke, Péterfalvi Attila szerint az nem tárt fel semmilyen illegális tevékenységet vagy a gyártó NSO Csoport értékesítési feltételeivel összeegyeztethetetlen dolgot. Mivel azonban a NAIH vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, a független felügyeletnek még a látszata sem maradt meg, szögezi le a jelentéstervezet szerzője, aki ennek alátámasztására hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyik 2022-es ítéletére.

“Magyarországon a megfigyelések alkalmazása felett a politikai ellenőrzés teljes és totális. Az Orbán vezette Fidesz-rezsim lehetővé tette, hogy könnyedén és a jogorvoslattól való félelem nélkül célba vehessenek ügyvédeket, újságírókat, politikai ellenfeleket és civil szervezeteket. Ezen túlmenően a szinte valamennyi magyarországi médium feletti ellenőrzésük lehetővé teszi számukra, hogy továbbra is a saját verziójukat terjesszék a történtekről, megakadályozva, hogy a média által végzett nyilvános ellenőrzés nagy része eljusson a magyar állampolgárokhoz”, vonja le a következtetést Sophie in’t Veld.

A Pegasus és más szoftverek használatát elemző EP különbizottság várhatóan jövő márciusban, hosszabbítás esetén júniusban fejezi be a tevékenységét, a képviselők akkor fogják jóváhagyni a jelenlegi szöveg módosított változatát.