Az inflációt továbbra is az energiaárak és az élelmiszerárak hajtják felfelé, bár mintha tetőzni kezdene az infláció, aminek ideje lenne, hisz utoljára 21,1 százaléknál magasabb árindexet 1996 szeptemberében mért a KSH. Az első tíz hónapban átlagosan 12,7 százalékkal emelkedtek az árak, a nyugdíjas-kosár inflációja 13 százalék volt. Az erősödő árnyomást jelzi, hogy a maginfláció meredeken, 22,3 százalékra ugrott.
Egy hónappal ezelőtt az élelmiszer-infláció még csak 35,2 százalék volt, ez most 40 százalékra nőtt az októberi mérés szerint, vagyis itt komoly gyorsulást mértek. A háztartási energia ára 64,4 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőtthöz képest , ez a rezsicsökkentés eltörlésének hatása. Az energiaárakon belül a földgáz 121 százalékkal, a tűzifa 57,7, az elektromos áram „csak” 28,6 százalékkal drágult.
Az élelmiszerárakban továbbra sincs megállás: a KSH felmérése szerint a tojás (87,9%), a kenyér (81,4%), a tejtermékek (75,4%), a sajt (74,7%), a vaj és vajkrém (71,6%), a száraztészta (58,6%), a margarin (58,0%), a péksütemények (54,7%) és az édesipari lisztesáru (53,4%) drágult. A termékcsoporton belül a cukor (11,8%) és az étolaj (4,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben.
Miközben az élelmiszerárak emelkednek, a kormány az infláció további fűtésére készül, ugyanis már több kormánytag, köztük Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány a januárban bevezetett élelmiszerársapkák mellé újabb élelmiszerek árát akarja maximálni. A kormány ezt annak ellenére tervezi, hogy egyre nyilvánvalóbb az árstopok a tovagyűrűző hatás miatt nemhogy csökkentenék, hanem növelik az inflációt, ugyanis az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget a kereskedelem a többi termékre teríti széjjel. A kormányzati beavatkozás az árakba egészen torz folyamatomat indít el: az elmúlt hónapokban a legolcsóbb sajtnak számító trappista ára már bőven előzi a külföldön gyártott márkásabb sajtok árát. Ennek oka, hogy a 2 ,8 százalékos tejen van árstop, a 1,5 százalékoson nincs, amiatt a forgalom a 2,8 százalékos tej felé terelődik, tehát több tejzsírt vonnak ki a gyártók a piacról, a folyótejbe adják el a tejzsírt a trappista helyett, ami a drágítja a sajtokat – mondott egy példát Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország vezérigazgatója egy Forbes-interjúban. Az ehhez és hasonló jelzések ellenére készül a kormány a káros élelmiszerárstopok bővítésre, a bejelentés már ma, azaz szerdán várható a Kormányinfón.
A tartós fogyasztási cikkek ára 14,9 százalékkal emelkedett, a szeszes italok, dohányfélék 12,8 százalékkal drágultak, a szolgáltatások viszont az átlag alatti áremelést produkáltak a maguk 8,3 százalékos emelkedésükkel. A szolgáltatásokon belül is voltak, amelyek fűtötték az inflációt, hisz taxi 27,4, a lakásjavítás 23,8, a járműjavítás és -karbantartás 21,3, a sport- és múzeumi belépők 19,4, a lakbér 13,1 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Nem optimista a folytatást illetően Suppan Gergely:
a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó áremelések, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása miatt az idei átlagos infláció meghaladhatja az eddigi várt 14 százalékos, valamint a jövő évi 13,6 százalékos várakozásokat
– írta gyorselemzésében a Magyar Bankholding vezető elemzője. A következő hónapokban az átárazások várható folytatódása miatt kismértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 24-25 százalékot, bár az egyes élelmiszerek esetében bevezetett árkorlátozások jórészt áthárításra kerültek más termékekre. Az év végéig 23 százalékra közelébe emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk – tette hozzá az elemző.
Vagyis a következő hónapokban még további – a korábbinál kisebb mértékű - emelkedés várható, az infláció tetőzése 22-23 százalékon 2023 első hónapjaira várható. Ennek kapcsán is tett egy érdekes bejelentést az Inforádióban Nagy Márton tárca nélküli miniszter, szerinte a drágulás akár 25 százalékon is tetőzhet, ám az kiugró mértékére nem adott magyarázatot – így ez akár kommunikációs trükknek is lehet tekinteni, mondván ha kisebb lesz az áremelkedés, az az ársapkák sikere. Az elemzői konszenzus szerint 2023 közepéig marad a 20 körüli árindex, majd augusztustól, szeptembertől gyors infláció esésre van kilátás, a jövő év végére már bőven egyszámjegyű lehet az infláció.