A nyugdíj miatt kellett változtatni a kata-törvényen - a miniszterelnök egyik korábbi rádiós eszmefuttatásában ezzel kísérelte megmagyarázni, miért omlott össze a korábban gránitszilárdnak emlegetett költségvetési rendszer. „Természetesen” nem azt mondta el, hogy az elhibázott, pazarló gazdaságpolitika miatt az ország már korábban is a lecsúszó országcsoportba került. (Néhány adat erre: a versenyképesség romlott, az államadósság és az államháztartási hiány nagyot nőtt, a külkereskedelmi mérleg egyre rosszabb, az infláció már korábban magas lett, a magyar háztartások egy főre számított átlagos fogyasztása az EU-ban az utolsó előtti helyre került - azaz felborult az ország költségvetési egyensúlya.)
Ebben a helyzetben a választási győzelmet szolgáló túlköltekezés olyan lutri volt, amely után a stabilitást csak az EU-támogatások ezermilliárdjainak megszerzése teremtette volna meg - de ez egyelőre elmaradt. Az adott helyzetben elkerülhetetlenné lettek a megszorítások - a kata eltörlése, a trükkös rezsiemelés, a beruházások leállítása és a mostani, elviselhetetlen energiaáremelések -, de ki ezért a felelős?
A kormány mindezeket nem ismerheti be, hiszen akkor azt is be kellene vallani, hogy egy évtizede rossz irányba vezették az országot, a látványpolitizálással elfedték a valóság évtizedes gondjait. (A társadalom belső feszültségeinek növekedését, a közösségi szolgáltatások gyorsuló leépülését, a gazdaság lassú modernizációját, a mindent elborító korrupciót.) Maradtak a nyugdíjasok, akik mára olyan nagy teherré váltak, ami veszélybe sodorja az országot - sugallja a kormányzati sajtó is.
A baj csak az, hogy ennek nincs tényleges alapja - ami persze nem érdekli a propagandát. A nyugdíjasok járandóságait törvény rögzíti, azok a költségek tervezhetőek és tervezve is voltak. Ráadásul az éveken át sikeresnek hirdetett gazdasági fejlődés és a folyamatos béremelkedések miatt jelentősen nőttek a tb-bevételek is.
A választás „hangulatjavító” intézkedései (az adóelengedések, adójóváírások, a fegyverpénz és hasonlók) kiadásainak milliárdja volt a fő oka a költségvetés felborulásának és az azóta végrehajtott „korrekcióknak”, amelyek mára a társadalom mélyülő válsághelyzetének kialakulásához vezettek.
Brüsszel, a baloldal, Soros és a többi, korábban már csúcsra járatott nemzetellenes kártevő mostanra már jórészt "elkopott", de megfelelő új tartalommal, például a Brüsszelben közösen elfogadott oroszellenes szankciók hazai mószerolásával a valódi ismeretekkel nem rendelkező milliók számára újra hatékonnyá tehető. Mivel a háború tényleg hatással van az országra, ez is elfedheti az alapvető gondokat.
„Elkúrtuk” - fogalmazta meg nemes egyszerűséggel gazdaságirányítási kudarcát egy korábbi miniszterelnök, és egy idő múlva a megfelelő következtetéseket is levonta. Most is hasonló helyzet alakult ki: egy elhibázott politika került csődbe. „Természetesen” most minden másképpen lesz. Megígérik, hogy mindent jóvá tesznek, kétségbeesetten újra csak osztogatnak, ársapka kerül a krumplira és hasonlók. Elhitetik, hogy újra eljön a Kánaán. Mi pedig hiszünk nekik. Vagy nem?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.