- Hullámvölgyben a Facebook és a Twitter

A Meta, a Facebook anyavállalata mélyrepülésben van, a részvényeinek értéke az elmúlt évben kétharmadával, csökkent, több, mint tizenegyezer embert bocsátanak el, nem jött be Zuckerberg húzása a Metaverzum, jóval kevesebben használják a virtuális valóság platformot, mint remélte. A Twitter épp a napokban sínyli, hogy Elon Musk felvásárolta, és még nem lehet tudni, valójában mik a tervei vele. Ugyanakkor ott vannak a felhasználók tömegei világszerte, akik már hozzászoktak, hogy valamilyen szinten életük része a valamelyik szociális médiában való jelenlét. Vajon egy természetes folyamat része-e az, ami most történik a tizenhat éves Facebookal? Jellemző-e minden hirtelen nagyra nőtt vállalatra, vagy speciális jelenség, ami csak a techcégeket érinti? Erről kérdeztük Rab Árpádot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézetének tudományos főmunkatársát.

,,A techcégek értékét alapvetően az adja meg, hogy milyen mértékben nyújtanak szórakozást, és milyen mértékben kritikus szolgáltatást. Kezdetben a szociális média inkább csak az előbbivel  foglalkozott, mára a kritikus szolgáltatások kerültek előtérbe: közlekedés, egészségügy, oktatás és a többi” - kezdte magyarázatát a szakember. (Lásd keretes anyagunkat.) A Facebook és a Twitter nagyon jó üzleti modellt kínáltak, azt ígérték, hogy olcsón tudnak eljuttatni reklámokat pontosan azokhoz az emberekhez, akiket az adott termék érdekel. Ezért minél több felhasználóra van szükségük, és arra, hogy ők minél aktívabbak legyenek. A Facebooknak mára épp az lett a problémája, hogy az elmúlt 15 év alatt lezajlott egy generációváltás, és az új szociálismédia-felhasználók más, újabb platformokon aktívabbak. Az is letisztult már, hogy a régóta ott lévők mire használják az oldalt: bizonyos tevékenységeiket kevésbé gyakorolják, nem biztos, hogy még mindig érdekesnek találják például kitenni az oldalukra, mit főztek vasárnap ebédre.

“A reklámozóknak a célzott piac az érdekes, például, ha valaki a síeléséről posztol, vagy tagja egy síelős csoportnak, jó célszemély az ezzel kapcsolatos hirdetéseknek. De, ha mára már nem olyan aktív ott, mint régebben volt, akkor csökken a Facebook bevétele. És az sem mindegy, hogy órákig nézegeti-e az oldalakat valaki, és közben sok reklámot lehet megmutatni neki, vagy csak a Messengeren cseveg néhány percig. Kiürültek a facebookos tartalmak, kikoptak a felhasználók azért is, mert új szolgáltatók is - amelyek a fiatalokat jobban vonzzák - megjelentek, például a francia BeReal a valósághoz való jobb viszonyával, vagy a TikTok sokkal jobb algoritmusával. Ahol a felhasználók aktívabbak, ott van sok tartalom, ami ismét csak több felhasználót vonz” - tette hozzá Rab Árpád.

Arra a kérdésre, hogy miért nem váltotta be a reményeket a Metaverzum, Zuckerberg új ötlete, a szakember ezt azzal indokolta, hogy ,,egyrészt elképsztően energiaigényes, de a fő baj, hogy nem látszik mire kínál megoldást, amit más módon nem lehet elérni. Jelenleg egy üres üzleti szlogen, nem tud pénzt hozni. Akkor lesz sikeres, ha olyat nyújt, amit más nem, a Facebook annak idején az általa kínált újdonsággal robbant be. A Metaverzum nem igazán személyreszabott, ebben még az okostelefonunkal sem tud versenyezni, ha ilyenné akarnák tenni, az a Föld jelenlegi energiafelhasználásának két háromszorosát is elvinné” - hangzott a meglepő helyzetelemzés.

,,Másféle bajokkal küzd a Twitter: úgy tűnik Elon Musk személyisége jobban befolyásolja mi történik a házatáján, mint a többieknél. Bár népszerű volt és sokan használták, üzletileg sohasem volt igazán sikeres. Musk maga a kísérletező amerikai csúcsmenedzser mintapéldája, aki projektről projektre ugrál, ha nem sikerül valami, könnyen vált, akár félévente is. A teljes szólásszabadság - amit személyes ambíciójaként a platformon szeretne megvalósítani - sem megfelelő üzleti modell. Egy-egy réteget odavonzhat a Twitterre a korlátlan - például szélsőjobboldali gyűlöletbeszéd -, de ettől nem alakul ki széles társadalmi érdeklődés, sőt, ez sokakat még riaszthat is, így továbbra sem lesz anyagilag jövedelmező. Az emberek nem éles társadalmi viták részesei szeretnének, hanem együttműködni másokkal. Az sem tűnik jó ötletnek, hogy pénzért, olcsón bármilyen cég validálhatja magát, tehát igazolhatja, hogy a profil mögött valóban létezik, nem kamufelhasználóról van szó. Ezzel ugyanis sok olyan gyártó is megjelenhet, amely bár valós, nem igazán minőségi termékeket gyárt vagy értékesít. Az Amazon kicsit más történet, nem először torpannak meg, ez abból a ritka üzletpolitikából adódik, hogy minden nyereséget azonnal visszaforgatnak a fejlesztésbe, ezért nem is érinti annyira őket a válság."

Az a hullámvölgy, amibe most került a Facebook, adhat-e okot aggodalomra a felhasználók számára, eltűnhet-e idővel a cég, vagy eljelentéktelenedhet-e?- érdeklődtünk. “Az internet és a digitalizáció csak növekedni fog, erre az emberiségnek szüksége van. Ehhez - egy autós hasonlattal élve - a Google és az Amazon kiépíti az autópályát. De hogy milyen autóval megyünk rajta, azaz mire keresünk rá, mit fogyasztunk, milyen filmeket nézünk, milyen platformokon jelenünk meg, gyorsan változik, mint ahogy az autók is. De az alapszolgáltatások maradnak, és minél több kritikus szolgáltatás kerül fel például az Amazon felhőjébe, annál biztosabb a helyzete. Egy okosváros teljes közlekedési rendszere, vagy egy kórház teljes nyilvántartása ott is marad akár száz évig is, hiszen nem akarná onnan máshová telepíteni senki sem. Míg ha egy TikTok megszűnik két év múlva, nem fog érdekelni senkit sem. De a Facebookot Magyarországon világviszonylatban kiemelkedően sokan használják, sok zárt csoport működik, komoly együttműködés zajlik, kiépült a bizalom. Mára a helyére került: az elején többet használtuk, most már csak annyit, amennyit kell. Ez a cégnek rossz hír, mert csökken a nyeresége, de a fogyasztói szokások beálltak” - összegzett Rab Árpád.