Kész cirkusz fekete-fehérben

Ugyan kicsiny helyet foglal el a Mai Manó Ház könyvesboltjának terében működő Paperlab Galéria, mégis érdemes felkeresni. A progresszív kiállítótérben a magyar származású André Kertész hazánkban sosem látott képeit állították ki a manézs világáról.

André Kertész egy olyan izgalmas világot is fényképezett, amely számos fotográfust már megihletett. John Wilfrid Hinde, Bruce Davidson, Jill Freedman, Edward W. Quigley, Urbán Ádám csak néhány ismertebb név közülük, akiket rabul ejtett ez a mesés légkör. A nézők elől rejtett, porond mögötti élet és az előadások látványa évtizedek óta a fotóművészek érdeklődésének középpontjában áll.

Nem úgy André Kertésznél, akinek cirkuszi képei egy szerencsés véletlen folytán születtek meg. New Yorkban járt, amikor az utcán megismerkedett Zsilák Györggyel. A legendás zsonglőr elhívta a társulathoz, akikkel fellépett, Kertész pedig számos alkalommal örökítette meg próbáikat, előadásaikat.

Találkozásuk történetét Zsilák György később részletesen is elmesélte: „ A Magyar Cirkusz és Varieté közvetítésével 1964 karácsonyán érkeztünk meg Floridába, akkor kezdtünk el együtt dolgozni a Ringling Bros. és Barnum & Bailey cirkusszal. Ez egy nemzetközi társulat volt, ahol mi magyarok is a műsor szereplői voltunk. Éveken át jártuk az USA nagyvárosait, és így kerültünk New Yorkba 1969-ben, ahol április 4-től május 17-ig a Madison Square Gardenben léptünk fel”. Az első napokban a társulat szabadidejét városnézéssel töltötte, és Zsilák az egyik séta során futott össze André Kertésszel: „Szabadidőnkben a városban sétálgattunk, és egymás között magyarul beszélgettünk. Az első napok egyikén magyarul köszönt ránk az utcán egy úr, és megkérdezte, hogy: „Ti is magyarok vagytok?” Bemutatkoztunk egymásnak, őt André Kertésznek hívták, kedves, nyitott és szimpatikus volt. Miután megtudta, hogy cirkuszban dolgozunk, nagyon lelkes lett, így meghívtuk az aznapi előadásunkra”.

André Kertész ebben az időben már az Egyesült Államokban is köztiszteletnek örvendett. 1964-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) akkoriban kinevezett fotográfiáért felelős igazgatója, John Szarkowski önálló kiállítást hozott létre számára az intézményben. Az André Kertész Photographer elnevezésű tárlat hamar megváltoztatta a róla kialakult képet, fotóit az amerikai művészvilág is befogadta. Legfőképp a művészi dokumentarizmus megújítására törekvő irányzat képviselői értékelték nagyra munkáit, azok közül is a párizsi tartózkodása alatt készítetteket. MoMA-beli sikere aztán többfelé eredményezett kiállítást a nagyvilágban, sokat utazott, és ugyan Párizsba és Magyarországra is vissza-visszatért, otthona mégis mindvégig New York maradt.

Ahol könnyedén „beilleszkedett” Zsilák György társulatába, ahova később állandó belépőt szereztek a számára. Zsilák visszaemlékezése szerint a fotóművész úgy járt be a társulat próbáira, mintha a munkahelye lenne. Kiderült, hogy már a 20-as években Párizsban is fotózta a cirkusz világát. Az együtt töltött idő velejárójaként szoros barátság is kialakult köztük. André Kertész a zsonglőrt és későbbi feleségét elhívta a MoMÁ-ba is, ahol megörökítette őket.

New York után aztán a társulat az Egyesült Államok más nagyvárosai felé vette az irányt, André Kertész és Zsilák György legfeljebb már csak egy-egy lapot küldött egymásnak. Pár évvel később a cirkuszi előadó egy könyvesboltban járt, ahol kezébe akadt Kertész On reading című albuma. Ebben egy, a közös new-yorki időszakból származó képre bukkant, amelyen egyik kollégája cirkuszi ruhájában az öltözőben fekszik. Habár többet nem találkoztak, Zsilák György becses emlékként őrizte meg barátságukat.

A mostani tárlaton a Zsilák Györgynek ajándékozott képekből tizenkét darab látható. Ebből kettő még Párizsban készült 1926-ban, a többi pedig New-Yorkban, 1969-ben. A Cirkusz-t felkeresők láthatnak egy Zsiláknak címzett 1969-es képeslapot is. Ennek előlapja a fényképész egyik ikonikus fekete-fehér fotója, az 1926-ben készült Szatirikus táncosnő, amelynek modellje Förstner Magda volt. Kertész 1925-től több, mint tíz évet töltött a francia fővárosban. Itt találkozott a fiatal táncosnővel, akiről Beöthy István szobrász rue Daguerre-en található stúdiójában készített felvételeket.

További fekete-fehér képeken cirkuszi trapézon lógó artistanőket, előadás után ünneplő revütáncosokat, öltözőjükben készülődő fellépőket látunk, egy zárt világ különös szereplőit. Jól elkapott pillanatokat, a manézs légkörét, a számok elbűvölő látványát, és azt is, ami mögötte van.

„Én soha nem dokumentálok, hanem értelmezek a képeimmel” – mondta egy 1979-ben a Fotóművészet című lapban megjelent interjúban André Kertész. Erről vallanak a Cirkusz fotói is, amelyek egy lenyűgöző, ám rendkívül nehéz világba engednek betekintést.

Infó:

Cirkusz- André Kertész sosem látott képei Budapesten

Mai Manó Ház- Paperlab Galéria

Nyitva: november 27-ig