A jelenlegi energiaválságot szinte minden önkormányzat komoly problémaként éli meg – derül ki az Energiaklub felméréséből. A helyhatóságok saját és lakosságuk rezsiköltség-ugrása miatt is aggódnak. De többségük jelentős gondnak tartja a klímaváltozást is. Tízből nyolc település számára súlyos vagy nagyon súlyos nehézség a rezsiköltségek előteremtése. A megkérdezett önkormányzatok 92 százalékát a közepesnél nagyobb mértékben érinti a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiánya, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelése, illetve a szociális tűzifa beszerzése-elosztása közül legalább az egyik probléma. A megnövekedett lakossági megkeresések kezelését az alföldi válaszadók közel 60 százaléka érzi súlyos vagy nagyon súlyos tehernek.
Ehhez képest a települések közel kétharmada ez év szeptemberéig nem tett lépéseket a válság kezelésére. A többiek télire jellemzően bezárnak vagy összevonnak intézményeket, korlátozzák azok nyitvatartását, lejjebb tekerik a fűtést és takarékoskodnak a közvilágítással. Megújuló energiaforrásokat a helyzet enyhítése érdekében egyelőre csak az önkormányzatok tizede telepítene. A másik tizedük fatüzelésre vagy vegyes tüzelésre áll át.
Bár legutóbbi, 2015-ös felmérésükhöz hasonlóan a klímaváltozást a legtöbben – 79 százalék - változatlanul világszintű gondnak tartják, 70-ről 76 százalékra nőtt, akik szerint a jelenség Magyarországnak okoz súlyos, vagy nagyon súlyos problémát. Emellett a hét évvel ezelőtti, 53 százalék után immár 61 százalék érzi ezt saját települése problémájának.
Bár Fenntartható Energia és Klíma Akctiótervet (Secap) még mindig nagyon kevés helyhatóság, mindössze a megkérdezettek 9 százaléka mondhat magáénak, a felmelegedéssel és hőhullámokkal leginkább sújtott Dél-Alföldön ugyanez az arány már 38 százalék. A települések további információkat várnak elsősorban az energiahatékony önkormányzati működés, a megújulók hasznosítási lehetőségei és a lakossági megtakarítások ösztönzése terén. Pej Zsófia, a környezetvédő szervezet klímaprogram-vezetője szerint a helyhatóságok a Secap, valamint az épületek részletes felmérése, illetve a fogyasztási adatok legalább havi szintű követése révén hatékonyabban reagálhatnának a válsághelyzetekre.
A 2022 szeptemberi felmérés 236 véletlenszerűen felhívott, 89 százalékban községi, 11 százalékéban városi önkormányzati dolgozó – 50 százalékban (al)polgármester vagy jegyző – válaszain alapul.