Hatvanöt évvel ezelőtt, 1957. november 12-én bemutatták a Dzsembori című amerikai filmet. Egy nappal korábban a Sun Records piacra dobta Jerry Lee Lewis legújabb kislemezét, rajta a Great Balls of Fire-rel, amely utóbb a mozidarab legnagyobb slágere lett, pedig a rockfilmben felvonult a műfaj megannyi pionírja Fats Dominótól Connie Francisig, Buddy Knoxtól Carl Perkinsig, disc-jockey fronton Alan Freedtől Dick Clarkig.
A Great Ballst tartalmazó korong a megjelenéstől számított első tíz napban egymillió példányban kelt el, az Egyesült Államokban négy hétig második volt a slágerlistán, míg Nagy-Britanniában 1957 karácsonyán az élre ugrott, és a két lajstromban összesen 25 hetet töltött (13+12 elosztásban). A számot évtizedekkel később a Rolling Stone magazin minden idők 96. legjobb felvételének választotta.
Hatása a Rock Around the Clockéra hasonlított, mivel Bill Haley-nek a rock and roll hajnalaként aposztrofált nótája szintén egy filmben, a Tábladzsungelben hasított 1955-ben. Noha a szám 1954-ben született, attól vált mérföldkővé, hogy felhangzásakor az amerikai tinédzserek tombolni kezdtek a mozikban, az ülések huzatát felhasították, ha nem éppen darabokra aprították a teljes berendezést
Ami a ramazurit illeti, Jerry Lee sem volt szívbajos. Rendszeresen cipőjével püfölte a zongorát, és olyan hangulatot teremtett, hogy a konvencionális Amerika nem akart tudomást venni róla, dalait a rádiók egy része nem tűzte műsorára.
Pedig azután, hogy ötvenhét nyarán a Steve Allen Show-ban eljátszotta-elénekelte első bombasikerét, a Whole Lotta Shakin' Goin' Ont, egy csapásra a fiatalok bálványává vált, és az is maradt addig, amíg 1958-ban, brit turnéjának kezdetén a londoni repülőtéren egy angol újságíró rá nem kérdezett, ki az az ifjú hölgy mellette. Kiderült, a tizenhárom éves kislány – akit a rocksztár tizenötnek mondott – Jerry Lee unokahúga és hitvese egyben, nem szólva arról, hogy Lewis a második feleségétől még el sem vált...
Akkora botrány támadt, hogy az amerikai vendég huszonhét koncertjéből huszonnégyet lemondtak. Az Államokban is „ejtették”; esténkénti 10 ezres gázsija hamarosan 250 dollárosra apadt. Hatvannégyig kellett várnia a big comebackre: akkor a Nashville Teens együttessel a hamburgi Star Clubban felvett egy élő albumot, amelyet azóta is a valaha volt legjobb rock and roll nagylemezek között tartanak számon.
A slágerlistákra countryszámokkal tért vissza, de hát első dala, az 1956-ban rögzített Crazy Arms is, ha akarom, countrydal volt. Nagy dobásai közé tartozott a tragikus sorsú Janis Joplin Me And Bobby McGhee-jének rockos feldolgozása 1971-ben; még nagyobb, hogy tíz évvel később csaknem meghalt az alkohol, az amfetaminok és barbiturátok okozta fekély következtében, ám a múlt hónap végéig, nyolcvanhét éves koráig életben maradt.
Amúgy éppen nyolcvanegyben adták ki a Million Dollar Quartet című nagylemezt, amelyen a hőskorban a Sun Recordsnál jamelő Johnny Cash, Carl Perkins, Elvis Presley és Jerry Lee Lewis nyomott le tizenhét számot. Feleségből csak hét jutott neki, az ötödik és a hatodik tisztázatlan körülmények között halt meg, de Jerry Lee legenda maradt. Dolly Parton 1979-ben albuma címadó dalává avatta a Great Balls Of Fire-t, amely a Lewis életéről szóló film címe is volt 1989-ben.
A zongora „gyilkosa” közben járta a világot, 1998-ban a Kisstadionban, 2010-ben a Budapest Sportarénában is fellépett. A Magyar Nemzet azt írta a fedett helyszínről: „Koncertek lebonyolítására nem alkalmas. Atmoszférája nincs, a tér túl nagy, az ülőhelyek nyolcvan százaléka nem a színpad felé néz.” A szigorú kritikus azt is megjegyezte a hetvenöt esztendősen egy órát játszó, ráadást nem adó vendégművészről: „A kissé döcögős első szám után megnyugodva konstatálta a rajongótábor, hogy elemében van.”
A Népszavát nem kábította el a Magyarországról nézve már az ötvenes években és 2010 októberében is – mindmáig – hanyatló Nyugat ópiuma. E lap egy fotót közölt ezzel az aláírással: „Jerry Lee Lewis amerikai zongorista, énekes, dalszövegíró és zeneszerző koncertet adott vasárnap a Papp László Sportarénában.”
Akik ott voltak, Eric Claptonnal azonosultak. A nagy gitáros azt mondta Jerry Lee-ről: „Úgy bámultam, mintha az űrből érkezett volna.”
