A kormány jövőre sem emeli a lakossági áramár rendszerhasználati díjelemét – jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón. Később kérdésre hozzátette, hogy a földgáz esetében is hasonlóak a szándékaik. Azt nem egyértelműsítette, hogy ez a lakosságon kívüli fogyasztókra is vonatkozik-e. Ugyanakkor szakértők felhívták a figyelmünket, hogy a bejelentés némiképp pontatlan. A rendszerhasználati díjat ugyanis a közműhivatal nem fogyasztói csoportonként, hanem – az uniós előírásoknak megfelelően - a villanyvezeték áteresztőképessége szerint állapítja meg, a kis-, közepes- és nagyfeszültségen vételező összes felhasználóra egységesen.
A rendszerhasználati díj voltaképp a villamos energia mint termék árán, illetve az áfán kívül kívüli minden egyéb költségtétel. Leginkább az áramot az erőműtől a lakásunkig eljuttató rendszer működtetésének díjaként értelmezhető. A nappali, lakossági áramáron belül most kilowattóránként országosan, egységesen nettó 23,4 forint. (A villamos energia mint termék rezsicsökkentett díja ehhez képest csak 5,25, illetve 4,39, míg "lakossági piaci ára" 31,8 forint.) A tétel messze nem csak az eszközök beszerzését és üzemeltetését fedezi. Komoly költség például a „hálózati veszteség”, vagyis a rendszerbe betáplált, de senki által ki nem fizetett áram ára, amit ezen a soron szednek be. Úgyszintén fontos tétel a „tartalék-erőművek” rendelkezésre állási díja. Ezek a – szinte kizárólag földgáz-tüzelésű – egységek a – jellemzően megújuló-alapú – termelők hullámzó termelésének, vagy épp a hagyományos blokkok váratlan kiesésének azonnali pótlására szolgálnak.
A díjelem emelése azért válhatott szükségessé, mert a „hálózati veszteség” költsége idén az áram árának emelkedésével együtt megtöbbszöröződött. A póterőművek rendelkezésre állási díja pedig a földgáz árának hasonló megsokszorozódásával áll kapcsolatban, hisz ezek az egységek szinte kizárólag e fűtőanyaggal üzemelnek. A rendelkezésre állási díj a hazai rendszert irányító, illetve a központi, nagyfeszültségű hálózatot birtokló Mavir rendszeres árverésein, versenyben dől el.
A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a díjelem szinten tartása végett évi 40 milliárdos bevételt hozó extraadót vetnek ki a rendelkezésre állási szolgáltatást nyújtó tartalékerőművekre. Az aznap este megjelent rendelet szerint idén a készenlétért kapott díj 13, jövőre pedig 10 százalékát vonnák el adóként az egységektől. Forrásunk furcsállotta, hogy míg a kancelláriaminiszter még a "profit" megadózatását említette, addig a megjelent rendelet szerint az adó alapja az árbevétel (de legalábbis annak egy meghatározott hányada). Úgyszintén aggályos lehet, hogy a szabály visszamenőleg vet ki adót az idei év teljesítményére.
A legnagyobb gondnak ugyanakkor azt nevezte, hogy a rendelkezésre állási díj árverésen alakul ki, amelyen a gázalapú erőművek a most rájuk kivetett adót beépíthetik ajánlati áraikba. Magyarán, a Mavir költségei pont annyival nőhetnek, amennyit a kormány a Mavir hiányának pótlása érdekében a Mavirnak beszállító erőművektől beszed. Ha viszont a kormány az erőművek áremelését valamiképp megakadályozná, a cégek, ha azt veszteségesnek ítélik, bármikor elállhatnak a pályázattól. Így pedig "elfogyhat" a rendelkezésre álló tartalék.
A rendszerhasználati díj a magasabb feszültségszinteken jóval összetettebb és esetenként közgazdaságilag indokolatlanul magasabb a lakosság tételeinél. Ezek jövőbeni változása nem egyértelmű.
Vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük az illetékes technológiai és ipari tárcát, valamint a közműhatóságot, de érdemi választ nem kaptunk.
Az Alteo marad
Az Alteo számára 2022-re körülbelül 2 milliárdos többlet-terhet jelent a most bejelentett extraadó - jelentette be csütörtökön a szabályozási, vagyis az erőművi tartalék-szolgáltatási piacon jelentős szerepet játszó, tőzsdén jegyzett társaság. A kormánydöntés nem befolyásolja stratégiájukat, így a jövőben ebbéli tevékenységükkel sem hagynának fel.
