MSZP;gazdasági válság;Korózs Lajos;párbeszéd;szociális törvény;Szociális Munka Napja;

Az MSZP gyalázatosnak tartja az Orbán-kormány szociális politikáját, alapvető változásokat követel

Az ellenzéki párt a szociális munka napján csak az ágazatban dolgozókról tud jót mondani a Magyarországot kiemelten sújtó válságban.

Maga a gyalázat – fogalmazott kereken szombati online sajtótájékoztatóján a végszavazás előtt álló szociális törvényről Korózs Lajos MSZP-s politikus, aki szerint a jogszabály módosítása egy folyamat része, amely akkor kezdődött, amikor jó tíz éve az alaptörvényből gyakorlatilag kitörölték a szociális jogokat.

Az ellenzéki párt szerint a szociális munka napján hálával tartozunk a szociális dolgozóknak, akik akár az államigazgatásban, az önkormányzatoknál, egyházi vagy civil szervezeteknél már a Covid idején is képesek voltak összetartani a társadalmat. Ugyanakkor – mondta – , a járvány következményeit a mai napig nem hevertük ki, részben a rossz kormányzásnak köszönhetően.

 Ma Magyarországon bárki, egy szempillantás alatt kerülhet szociálisan nehéz helyzetbe, ha elveszíti az állátását, nem tudja megoldani a lakhatását vagy kiváltani a gyógyszerét

– hangsúlyozta Korózs.

Az ellenzéki politikus, volt parlamenti képviselő azt szeretné, ha a hajléktalanszállók, a szociális étkeztetés, a nappali melegedők működtetése a kormánynak legalább olyan fontos lenne, mint a stadionoké, az uszodáké, és annyira foglalkoznának a területtel, mint a gyepek fűtésével. Leszögezte:

Alapvetően meg kellene változtatni az Orbán-kormány politikáját, a szociális ágazatnak kiemelt szerephez kell jutnia, ahol párbeszédre és valódi finanszírozásra van szükség a maradékelv érvényesítése helyett.

A kialakult gazdasági és szociális krízisről Korózs Lajos elismerte, azokhoz hozzájárulnak a külső körülmények is, de a kormány, amelynek fő feladata ezen hatások tompítása, nem teszi a dolgát. Mint sorolta, Európában nálunk a legmagasabb az immár „vágtató” infláció, különösen az élelmiszerek drágulása, a lakhatási költségek emelkedése szembetűnő. Eközben a munkajövedelmek kevésbé nőttek, ellentétben például a környező országokkal,  Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, sőt Romániával.