Sosem látott árverési és életmű rekordok születtek a Kieselbach Galéria és Aukciósház első kortárs árverésén pénteken a Marriott Hotel zsúfolásig telt nagytermében, ahol az elmúlt hetvenhét év háború utáni és kortárs remekműveit mutatták be. Kondor Béla 1958-as fő műve, A műtücsök felbocsátása című festmény 75 milliós forintos kikiáltási áron indult, és 120 millió forintért kelt el, míg Keserü Ilona nagy méretű, vörös, rózsaszín és narancs színekben pompázó 1967-es, Sírkövek 2. című festményét 48 millió forintról indulva 110 milliónál ütötték le. Mellettük Kassák Lajosnak az Egyesült Államokból hazakerült, 1958-as geometrikus alkotását, a Kompozíció #7 című olajképet 55 millió forintért vitték el. A három alkotó esetében elmondható, Kondor Béla és Kassák Lajos megnégyszerezte, Keserü Ilona pedig megduplázta korábbi életműrekordját – utóbbi eredmény ráadásul élő, magyar, itthon alkotó kortárs művész esetében sosem látott rekord.
– Az árverést mondhatnám saját sikernek is, de igazából ez a műtárgyak érdeme. Mindezt bizonyítja a két, százmillió felett elkelt mű és az a számos műritkaság, melyeket a közönség eddig nemigen láthatott – mondta lapunknak Kieselbach Tamás, az aukciósház vezetője. A művészettörténész szerint az elmúlt években a háború utáni kortárs művek piacán megerősödött a gyűjtők, befektetők érdeklődése, ami főleg a kortárs galeristák és a műkereskedők hosszú munkájának köszönhető. – A műtárgyak ára ráadásul évről-évre növekszik, még idén is, a háború, a válság és az emelkedő energiaárak dacára – mondta Kieselbach, kiemelve, még zavaros időkben is a műalkotások jelentik a biztonságos befektetést.
Az aukciók világában másrészt egyre többen licitálnak online, mely szintén bővíti a potenciális vásárlók körét. – A karantén után az internetes vásárlások száma láthatóan megugrott, hisz otthonról, képernyő előtt kényelmesebb műveket válogatni, mint elutazni egy árverésre – mondta Kieselbach, hozzátéve, a péntek esti sikerben nagy szerepet játszott még az árveréshez készült katalógus is, mely a művekhez írt tanulmányokkal történelmi, művészettörténeti, és olykor pop kulturális kontextusba helyezte az alkotásokat.
A mostani aukción a már befutott nevek mellett a fiatalabb generáció alkotóinak – Czene Márta, Dóra Ádám, Melkovics Tamás és Gresa Márton – munkái is szerepeltek, mivel Kieselbach Tamás fontosnak tartja, hogy az ifjakat is bemutassák a közönségnek, ahogy azt tette a galéria nyáron a Youhu (azaz Young Hungarian – Fiatal magyarok) című kiállításával, melyen az Y-generáció negyvenhárom fiatal magyar képzőművészének munkáit állították ki. – Ők már külföldön is jelentős sikereket értek el, ráadásul elég gyors idő alatt a közösségi médiának hála. Hozzájuk képest az 1968-tól induló Iparterv-generáció tagjainak – többek közt Bak Imrének, Nádler Istvánnak, Keserü Ilonának és Tót Endrének –, még hosszú évtizedekbe telt, mire elismerte őket a nemzetközi művészeti világ. Mindez az elmúlt években persze változott: Keserü Ilonától például 2019-ben a New York-i Metropolitan Museum of Art vásárolt egy kézzel varrt falikárpitot, tavaly pedig egy festménye került be a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe.
Nyugathoz képest
Az árverésen Kacsuk Péter műgyűjtő lapunknak elmondta, nagy öröm, hogy az utóbbi időben végre megindultak a magyar kortárs művek árai felfelé, azok ugyanis nagyon le vannak maradva a nyugat-európai és az amerikai kortárs alkotások áraihoz képest. Az informatikus szerint ideje, hogy árszínvonalban közelítsünk a nemzetközi szinthez, pláne, hogy a magyar művészek sokkal kevesebb jövedelemhez jutnak ezeken a nyomott árakon, így azoknak legalább az inflációt kellene követniük.