“Néhány ország, köztük az Egyesült Államok és Ausztrália javított teljesítményén, míg mások, például Oroszország, Irán vagy Magyarország rosszabb osztályzatot kaptak” – foglalta össze lapunknak a sarm es-sejk-i klímakonferencián (COP27) bemutatott Éghajlatváltozási Teljesítményindex (CCPI) friss – 2023-as – változatán a tavalyhoz képest bekövetkezett változásokat az összeállítás egyik szerkesztője, Jan Burck. A bonni székhelyű Germanwatch 2007 óta minden évben elkészíti legtöbb üvegházhatású gázt (ÜHG) kibocsátó országok klímavédelmi erőfeszítéseit értékelő rangsorát. Idén a nemzetközi Klímaakció Hálózattal (CAN) és a berlini központú NewClimate Institute-tal társulva 59 államot és az Európai Uniót vették górcső alá. A szakértők négy kritérium alapján alakították a sorrendet: az ÜHG-kibocsátás csökkentése, a megújuló energiára való áttérés, az energiahasználat és a klímapolitikai hozzáállás. A jelentés Magyarországról lesújtó képet fest. Hazánk “nagyon alacsony” minősítést kapott, a CCPI globális rangsorában az 53. helyen, a legrosszabbul teljesítő 10 ország között található, klímapolitika tekintetében pedig hátulról a harmadik, mindössze Törökországot és Oroszországot előzi meg.
"Negatív értelemben figyelemre méltó, hogy Magyarország nagyon alacsony értékelést kapott az klímapolitika kategóriában. Szakértőink nem tapasztalják annak gyakorlati jeleit, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne az üvegházhatású gázok kibocsátásának az uniós célokkal összhangban álló csökkentése mellett. Ráadásul a környezetvédelmi civil szervezetekkel szembeni politikai diszkriminációról hallunk. Nemzetközi szinten Magyarország blokkolja az EU klímapolitikáját” – mutatott rá Jan Burck, a Germanwatch vezető tanácsadója.
A hazánkról készült országjelentésben a szakértők azt is megállapították, hogy az Orbán-kormány számos olyan lépést tett, amelyek az ÜHG-kibocsátást még tovább növelhetik, ide sorolható például a benzinárstop.
Szintén szóvá teszik, hogy októberben a kabinet felfüggesztette a napelem-pályázatok következő körét, illetve azt, hogy 2016 óta törvény akadályozza a szélenergia-kapacitás bővítését. Ugyancsak problémásnak tartják, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ra magas biomassza, biogáz és bioüzemanyag részarányt irányoz elő a megújuló energiamixen belül. Rosszallják, hogy az erőművekben történő hulladékégetés szintén megújuló energiaforrásnak minősül Magyarországon. Az összefoglalóban azt is hangsúlyozzák, hogy fatüzelés számos káros következménnyel jár, ahogyan az elvileg illegális, de széles körben elterjedt és megtűrt háztartási hulladékégetés is. A szakemberek arra szólítják fel az Orbán-kormányt, hogy fokozza klímavédelmi ambícióit.
Az elmúlt években a CCPI azt mutatta, hogy Magyarország egyre rosszabbul teljesít klímaügyben. A 2013 végén kiadott összesítésben hazánk még az élbolyban szerepelt, a 11. helyen, ám aztán az Orbán-kormány szakpolitikája vagy inkább annak hiánya mélyrepülésbe taszított minket. A 2021-ben megjelent listán 53. helyezettek voltunk, az EU tagállamok közül a legutolsók. Idén ugyanezt a helyezést kaptuk. A stagnálás ez esetben azonban visszacsúszásként értelmezhető: tavalyhoz képest eggyel kevesebb ország teljesítményét rangsorolták a szakemberek, a klímavédelem terén előttünk járó Ukrajna ugyanis az orosz invázió miatt kikerült a vizsgált országok közül. Sovány vigasz, hogy a friss Éghajlatváltozási Teljesítményindex szerint az Európai Unióban már nem mi vagyunk a sereghajtók, mivel Lengyelország mögöttünk végzett.
TIM: hazánk igenis jól halad
Magyarország “folyamatosan halad klímavédelmi céljai elérése felé”, miközben az energiaválság miatt “számos ország adja fel klímavédelmi céljait” – reagált lapunk megkeresésére a klímaügyekért eddig felelős, időközben megszüntetett Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A tárca az EU – Orbán Viktor miniszterelnök által is jóváhagyott – Oroszország elleni szankcióit okolta a kialakult energiaválságért. A TIM a CCPI országjelentésében megfogalmazott kritikákat nem vitatta, ugyanakkor azt állította, hogy hazánk “nemzetközi összevetésben is jól teljesít a klímavédelem területén.” A minisztérium KMPG német könyvvizsgáló és tanácsadócég tavalyi kutatására hivatkozott, amelyben Magyarország a 13. helyen áll a széndioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések terén. A TIM megerősítette: az Orbán-kormány célja a teljes klímasemlegesség elérése 2050-ig, ennek érdekében például a kabinet támogatja az elektromos járművek terjedését.
Egy nemzet sem lehet büszke magára
A CCPI összeállítói az előző évekhez hasonlóan úgy értékelték, hogy egyetlen ország sem tett eleget azért, hogy kiérdemelje a legjobb, “nagyon magas” minősítést és ezzel a képzeletbeli dobogóra lépés jogát. A rangsor első három helyét ezért ezúttal is üresen hagyták.
“Mindent egybevetve a CCPI vegyes képet mutat a legnagyobb kibocsátók éghajlatvédelmi teljesítményét illetően. Összességében az eddig meghozott intézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy a globális felmelegedés szintjét 1,5 fok alatt tartsák”
– mondta Jan Bruck.
A vizsgált országok közül továbbra is Dánia jár az élen a klímavédelemben, szinte minden kategóriában a legjobbak között szerepel. A koppenhágai kormány azonban hiába fogadott el a széndioxid-adóhoz hasonló intézkedéseket, még nem halad jó úton ahhoz, hogy megvalósítsa kibocsátás-csökkentési céljait. Svédország, Chile, Marokkó és India végzett még az élbolyban, az utolsó öt helyen pedig Oroszország, Dél-Korea, Kazahsztán, Szaúd-Arábia és Irán áll.
Az Európai Unió összegészében nem teljesített rosszul, a globális rangsorban tavalyhoz képest három helyet lépett előre, így 19. lett és “közepes” besorolást kapott, éppen csak lemaradva a “magas” minősítési kategóriából. Az Unió a klímapolitika területén ért el érzékelhető javulást a “Fit for 55” nevű intézkedéscsomaggal és az abban kitűzött ambiciózusabb kibocsátáscsökkentő célokkal. "Hosszú távon azonban az EU csak úgy kerülhet előrébb a CCPI-ben, ha az összes tagállamot támogatja a kibocsátás gyors csökkentésében – például bevezeti a közlekedésre és a fűtésre vonatkozó széndioxid-díjat egy jelentős szociális éghajlatvédelmi alappal párosítva" – fogalmazott Thea Uhlich, a Germanwatch politikai tanácsadója, aki szintén az idei jelentés szerkesztője volt.
A legnagyobb kibocsátó ország, Kína 13 helyet zuhant tavalyhoz képest, ezzel az 51. helyezést csípte el az összesített rangsorban.
Az ázsiai szuperhatalom egyes kategóriákban jobban szerepelt, a klímapolitika, a megújuló energiaforrásokban való áttérésben a lista első harmadában végzett, ám az ÜHG-kibocsátás csökkentése és az energiahasználat szempontjából viszont a rosszul teljesítő államok közé tartozik. "Jelenleg is számos új szénerőmű épül Kínában. Ez pedig azt jelenti, hogy ezeknek az erőműveknek több évig vagy évtizedig kell működniük ahhoz, hogy ezek a beruházások egyáltalán megtérüljenek. Ebből fakadóan Kína számára egyre nehezebbé válik az éghajlati célok elérése" – magyarázta az ázsiai ország bizonyítványát Thea Uhlich.
A rivális szuperhatalom, az Egyesült Államok ugyan Kína mögött az 52. helyen kötött ki, ám tavalyhoz képest néhány helyezést előrelépett Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi intézkedéseket is tartalmazó befektetési csomagjának köszönhetően. “A fokozott klímapolitikai célkitűzéseket időközben azok megvalósítására irányuló intézkedésekkel is megerősítették – ez egy jó jel” – mutatott rá Jan Bruck.
A CCPI szerkesztői szerint a mostani energiakrízissel eljött az igazság pillanata, kiderülhet, hogy az országok mennyire veszik komolyan saját klímaügyi célkitűzéseket. A szakemberek arra figyelmeztettek: a világ nem engedheti meg magának, hogy a magas energiaárak miatt új fosszilis infrastruktúrákat létesítsen. “A hangsúlyt a megújuló energiaforrásokra kell helyezni, különben a jövőben csak még nagyobb válságokba fogunk süllyedni” – nyilatkozta a Népszavának Thea Uhlich.
