Milliós nagyságrendű támogatást kaphatnak a 2 ezer fő alatti településen működő kisboltok a Magyar falu program keretében – jelentette be Facebook-oldalán Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A bejegyzés szerint a több ezer kisbolt az egyszeri, egyösszegű működési támogatást bér- és rezsiköltségekre számolhatja majd el. A posztból nem derült ki, mikortól lehet benyújtani majd a pályázatokat, illetve mik lesznek a főbb elbírálási szempontok. Az MTI jelentése szerint a 700 lakosú Ácsteszéren a kisbolt avatásán később a kormánybiztos elmondta: 8 milliárd forint lesz a pályázat keretösszege, amely „néhány héten belül” indul. Arról is beszélt, hogy a kormány „a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett”, ezért a Magyar falu program folytatódik. A mostani lehetőséggel ugyanakkor minden olyan kisbolt élhet, amely 2 ezer fősnél kisebb településen működik, nem csak azok, amelyek tavaly támogatást kaptak. A pályázatok a Bethlen Gábor Alapkezelő oldalán jelennek majd meg.
Egyik „tájékoztatás” sem tért ki azonban arra, hogy a falusi kisboltok állami támogatására többek között a magas rezsiárak és a kormány élelmiszerárstopja, illetve annak kiterjesztése miatt van szükség. Sőt, szüksége volna rá a 2 ezer fősnél nagyobb települések kisboltjainak is, ők azonban a jelek szerint nem kapnak semmilyen segítséget.
Megjelent a rendelet
Jövőre 8 milliárd forint pluszpénzre pályázhatnak a falusi kisboltok, derült ki a hétfő éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. E szerint a pénzt a kormány azért teszi elérhetővé, hogy ezzel támogassa az élelmiszerüzleteket a megnövekedett költségeik fedezésében.
Az összeget Varga Mihály pénzügyminiszternek kell majd átcsoportosítania a 2023-as költségvetésben január 15-ig. A pénzre a Magyar Falu Program keretében lehet majd pályázni.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter múlt szerdán jelentette be, hogy a kormány – a kristálycukor, a napraforgó étolaj, a BL 55-ös búzaliszt, a csirkemell és -farhát, a sertéscomb és a 2,8 százalékos UHT tej mellett – hatósági árat vezet be a tojásra és a krumplira is. Előbbi hét termék ára még a tavaly októberi marad év végéig, a tojást és a burgonyát pedig nem lehet drágában adni a boltokban és az online áruházakban, mint idén szeptember 30-án (a piacokra nem vonatkozik az árstop). Gulyás Gergely ekkor jelentette be azt is, hogy a kisboltoknak támogatást nyújtanak majd, „amelyet még az idén ki akarnak fizetni”, a részleteket pedig hétfőre ígérte.
Az árstop kiterjesztésével ezután – a falusi kisboltoknak ígért támogatással ellentétben - egy napot sem várt a kormány. A kormányrendelet múlt szerda éjjel megjelent, és már csütörtök 0 órától életbe is lépett. Mindez váratlanul érte a kereskedőket: a nagy üzletláncok boltjaiban a központ utasítására vártak az árazással kapcsolatban, a kisboltok pedig az újabb teher miatt dühöngtek.
„Ugyanúgy kibabrált velünk a kormány, mint a kisbenzinkutakkal”, „Egy újabb szög a koporsónkba”
– panaszkodtak lapunknak egy Eger melletti és egy somogyi kistelepülés boltosai.
A beígért támogatásról pedig úgy vélekedtek, hogy mire az odaér, ők már lehúzták a rolót. A fő probléma ugyanis az, hogy a kisebb boltok szűkebb termékpalettával dolgoznak, vásárlóik többnyire az alapvető élelmiszereket szerzik be náluk. Az árstopos termékeken elszenvedett nagyobb veszteségeiket így a multiknál kevésbé tudják szétteríteni a többi árucikken. Márpedig a legtöbb hatósági áras terméket már drágábban veszik meg, mint amennyiért eladhatják. A cukrot például 600 forintért tudják beszerezni, de a felét sem kérhetik érte, így minden kilón több, mint 300 forintot buknak. Már ha egyáltalán kapnak cukrot vagy tejet, hiszen a beszerzés is egyre nehezebbé vált a kisboltok számára. Kisebb tételeket igényelnek ugyanis, mint egy nagyobb üzlet, ezért a sor végére kerültek a nagykereskedőknél. A nagyobb üzletláncoktól pedig szintén nem tudják feltölteni készleteiket, mivel a multik – éppen a korábbi, ilyen jellegű próbálkozások miatt is - már hónapok óta korlátozzák a hatósági áras termékekből egy alkalommal megvásárolható mennyiséget. Rögtön léptek a tojás és a krumpli ügyében is: ma már a nagy üzletláncok mindegyike korlátozza, hogy egy vásárlás alkalmával mennyit lehet elvinni a krumpliból és a tojásból. Ezt vélhetően nemcsak a nagyobb veszteségek elkerülése érdekében teszik, hanem azért is, mert a szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hamarosan hiány lehet tojásból és krumpliból is.
A burgonya ára már elkezdett csökkenni
A múlt héten is tovább emelkedett a tojás fogyasztói ára: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a 45. héten, azaz november 7-13. között a 10 darabos kiszerelésű, ketreces, L-es méretű tojás darabjáért már átlagosan 137 forintot kértek a nagy üzletláncokban. Ez egy hét alatt 6,8 százalékos drágulást jelent, éves összehasonlításban pedig 156 százalékos árnövekedést. Mostanra a tojást vélhetően visszaárazták a kormány által elvárt szeptember 30-i szintre az üzletekben, ami az L-es tojás esetében 98 forintos árat jelenthet. Az AKI adatai szerint legalábbis ennyit kértek érte az üzletláncokban a 39. héten, azaz szeptember 26-október 2. között. A burgonya ára viszont már lejjebb ment, hiszen a múlt héten 420 forintot kértek kilójáért az üzletláncok, miközben október végén még 438 forintot. A szeptember végi ár azonban ennél alacsonyabb, 410 forint körüli volt, így ide kell vissza vinni az árakat. Ha egy kereskedő nem találja, vagy nem tudja igazolni, mennyiért adta a krumplit és a tojást szeptember 30-án, akkor a KSH szeptemberi átlagárát kell alkalmaznia. A KSH szerint a kései burgonya kilónkénti átlagára 352, a 10 darabos tojásé 723 forint volt szeptemberben.
