A recesszió előszobájában a magyar gazdaság, az infláció akár a 17 százalékot is elérheti jövőre

A III. negyedévben 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság termelése, a GDP az előző negyedhez képest éves alapon még négy százalék a bővülés, ennek ellenére az év végére biztos a recesszió.

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2022 III. negyedévében a nyers adatok szerint 4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,1 százakkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult. Ugyanakkor az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent - közölte a KSH. Utoljára a Covid-járvány idején 2020 második negyedében csökkent a bruttó hazai termék (GDP) mértéke az előző negyedhez képest. Az éves növekedési ütem is lassul, hisz az előző negyedben még 6,5 százalékos növekedést mértek, vagyis a gazdasági növekedés zsugorodása egyértelmű, de nem meglepő a jelenlegi gazdasági környezetben.

A várakozásokat jelentősen alul múlta a négy százalékos növekedési adat - írta gyorselemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, így elkerülhetetlennek tűnik a technikai recesszió. A következő két negyedévben a megugró infláció következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható magyar gazdaságban. A vártnál jóval gyengébb teljesítmény miatt az idei növekedési várakozásunkat 5,3 százalékról, 5 százalék alá csökkentjük, azonban a jövő évi 0,4 százalékos növekedési várakozásunkat változatlanul hagyjuk – fogalmazott az elemző.

Az elemzői várakozások éves szinten 4,3 százalékos növekedést jeleztek a III. negyedre, míg az előző negyedévhez képest már fél százalékos lassulást mértek az elemzők – Portfolio felmérése szerint – mindezt hatalmas bizonytalanság mellett. Bár a számszerű előrejelzések mind nulla vagy az alatti negyedéves növekedést jósoltak, a levegőben egy pozitív meglepetés, amit elsősorban az erőteljes ipari termelési adatok sejtettek - ám ez elmaradt. Végső soron viszont

A közgazdászok akkor beszélnek recesszióról, ha legalább két egymást követő negyedévben is csökkent a GDP értéke, a most kijött adat alapján az év végére technikai alapon recesszióba kerül a magyar gazdaság.

Ugyanakkor az idei évet akár öt százalékot megközelítő éves növekedéssel is zárhatja a magyar gazdaság – köszönhetően az év elején mért 8, illetve 6,5 százalékos növekedésnek. Így a gazdasági annalesekbe egy látszólagos sikerévként kerülhetne be 2022, ha nem lenne ott a magas 14-15 százalékot elérő infláció, a magas költségvetési és fizetési mérleghiányok, amelyek miatt a kormány épp a dekonjunktúra közepén kénytelen több ezer milliárd forint értékű adóemeléseket, megszorításokat megvalósítani.

Az elemzők szerint nem kérdés, hogy a következő hónapokban recesszióba kerül a magyar gazdaság – ami azt jelenti, hogy negyedéves alapon a GDP reálértéke csökkenni. A 2023-as év pont fordítottja lesz 2022-nek, azaz év első felében csökken a magyar gazdaság teljesítménye, az év utolsó hónapjaiban láthatunk egy kis növekedést. Így éves átlagban 0-1 százalék lehet a magyar gazdaság növekedése, az Európai Bizottság múlt héten kiadott prognózisa például 2023-ra éves szinten fél százalékos növekedést jósol a magyar gazdaságnak. A lassulásban nincs semmi meglepő, hisz az energiaárrobbanás miatt mind a cégek, mind a lakosság visszafogja beruházásait, fogyasztását, ráadásul a költségvetés is most kényszerül kiigazításra – így nem lesz ami húzza a növekedést. A magas infláció miatt a reálbérek csökkennek így a lakosságnak mérséklődik az elkölthető jövedelme. Vagyis 2023 jóval nehezebb év lesz a magyarok számára is, hisz a 0-1 százalékos éves gazdasági növekedés, mellett az infláció 20 százalék körüli szinten indul az év elején és nem kizárt, hogy éves átlagban 2023-ban még magasabb pénzromlást mérnek majd, az idei várható 14-15 százalék körüli inflációnál. A dekonjunktúrának, recessziónak egy pozitív haszna lehet – a kereslet drasztikus csökkenésével csökkenhet az inflációs nyomás gazdaságban.

Az elemzők arra számítanak, hogy a magas inflációjú közel nulla növekedésű 2023 után 2024-re normalizálódhat a magyar gazdaság, ekkorra mind a növekedés, mind az infláció visszatérhet a 3-4 százalékos tartományba, bár vannak elemzők akik szerint korai lenne örülni, ugyanis ma még egyáltalán nem látni, hogy 2024-ben mitől nőne a magyar gazdaság, bár addigra kétségkívül hatni fognak az uniós támogatások, amelyek egy része 2023-ban abban az esetben is megérkezik – ha nem születne megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között.