Az Európai Unió Tanácsa ugyan csak december 9-én szavaz a schengeni övezet bővítéséről, de szerdán már akár ki is derülhet, hogy a világ legnagyobb, határok nélküli utazási területe január elsejétől egy, vagy három új tagországgal bővül. Az Európai Bizottság biztosi testülete ugyanis november 16-án vitatja meg a Romániáról, Bulgáriáról és Horvátországról szóló országjelentéseket, illetve a három ország schengeni térséghez való csatlakozásra való felkészülés szintjét. A Bizottság értékelését a nap folyamán nyilvánosságra hozzák, a jelentéseket pedig az EU Tanácsának munkacsoportjai elé terjesztik. Igaz ugyan, hogy a schengeni bővítés elsőszámú kerékkötője nem az Európai Parlament vagy a Bizottság, utóbbi állásfoglalása és kiállása azonban a kormány- és államfőkből álló végső döntéshozó szerv, a Tanács tagjaira is gyakorolhat hatást.
Pillanatnyilag három ország vár a jóváhagyásra – a 2007-től EU-taggá vált Románia és Bulgária 2010 óta, valamint az Unióhoz 2013-ban csatlakozó Horvátország, és jelen állás szerint úgy tűnik, hogy utóbbi lehet a nevető harmadik, azaz az egyedüli befutó.
Horvátország schengeni csatlakozása ellen egyetlen tagállam sem emelt eddig kifogást, az európaiak egyik kedvenc üdülőparadicsomának számító ország esetében az is pozitív benyomást kelt, hogy az euró bevezetésének küszöbén áll.
Románia és Bulgária reményei azonban ismét szétfoszlani látszanak, annak ellenére, hogy az Európai Parlament és a Bizottság támogatja csatlakozásukat. Az ukrajnai háború felértékelte a fekete-tengeri országokat, Románia stratégiai geopolitikai pozíciói, Bukarest kooperatív politikája-diplomáciája, a területén található NATO-támaszpontok erősítése mind arra engedtek következtetni, hogy ezúttal valóban sikerül lezárni a tizenkét éve húzódó ügyet – és egyben véget vetni a magyar-román határon kígyózó több kilométeres, környezetszennyező kamionsoroknak. Mindezt azonban felülírhatja a holland és a múlt héten megszellőztetett svéd ellenállás, annak ellenére, hogy mindkét ország teljesíti a csatlakozási kritériumokat.
Október 20-án a holland parlament határozatot fogadott el, amelyben felszólította a hágai kormányt, hogy ne tegyen "visszafordíthatatlan lépéseket" Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásának irányába, és "további vizsgálatokat” kért a határőrizetre vonatkozóan illetve a romániai jogállamiság és korrupció ügyében.
Múlt héten a Dagens Niheter című svéd napilap számolt be arról, hogy az ellenzékbe szorult svéd szociáldemokraták, a jobboldali kormányt kívülről támogató szélsőjobbal, a Svéd Demokratákkal együtt ellenezi a román és bolgár schengeni csatlakozást, mert szerintük ez nemzetbiztonsági kockázattal járna Svédországra nézve. Ulf Kristersson frissen alakult stockholmi kormányának nincs többsége a parlamentben, így aligha tudja megszerezni a bővítés jóváhagyásához szükséges többséget. Bukarest, ahol a kormányzó nagykoalíció része a szociáldemokrata PSD is, még reménykedhet abban, hogy a Stefan Löfven korábbi svéd miniszterelnök, az Európai Szocialisták Pártjának októberben megválasztott új elnökének pártja meggondolja magát, de a holland voks akkor is nyitott kérdés marad.
A bővítésről szóló végső döntést a tagállamoknak egyhangúlag kell meghozniuk. Az EU soros elnökségét ellátó Csehország azt szorgalmazza, hogy mindhárom belépésre váró ország egyszerre, január elsejétől tagja lehessen a szabad mozgást biztosító schengeni övezetnek.
