Giorgia Meloni miniszterelnökké való kinevezése után ugyan békülékeny hangok érkeztek Párizsból, Emmanuel Macron államfő jelezte, együtt kíván működni az új, erőteljesen jobboldali római adminisztrációval is. Remény látszott arra, hogy folytatódik az a kiváló együttműködés, ami Macront és Mario Draghi volt kormányfőt jellemezte: ők írták alá a Quirinale szerződést, amely a két állam közötti baráti viszonyt rögzíti és terjeszti ki, a megállapodást egyébként Meloni pártja, az Olasz Testvérek (FdI) nem szavazott meg. Az olasz kormányváltás utáni két ország közötti béke azonban nem tartott soká, máris komoly ellentétek alakultak ki a menekültkérdés miatt.
Párizs felháborodással fogadta, hogy a római kormány megtagadta a kikötési engedélyt az SOS Mediterranée francia civil szervezet Ocean Viking nevű mentőhajójától. Franciaország válaszul felmondta a 3500 menekült Olaszországból való átvételéről szóló megállapodást és múlt csütörtökön azt is bejelentette, hogy a közös szárazföldi határszakaszon is megszigorítja az ellenőrzéseket, további 500 rendőrt küldenek a térségbe.
Franciaország ragaszkodik ahhoz az európai szabályhoz, amely szerint a menekülteket mentő hajóknak a legközelebbi kikötőben kell partot érniük.
Ezt Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter is megerősítette a France 2 televíziós csatornának adott interjúban. Gérald Darmanin francia belügyminiszter "érthetetlennek", hogy Róma nem engedélyezte az SOS Mediterranée mentőhajó kikötését az olasz partszakaszon, 234 bevándorlóval a fedélzetén. Párizs később amiatt engedélyezte a hajó kikötését Toulonban. Clément Beaune francia közlekedési miniszter az LCI műsorszolgáltatónak adott interjújában úgy értékelt, a menekülthajó befogadása az olaszok feladata lett volna. A tárcavezető, aki Macon elnök egyik bizalmasaként ismert, hangsúlyozta, az európai szabályok felrúgása miatt a menekülteknek napokig, sőt hetekig kell a Földközi-tengeren bolyonganiuk. "Olyan megoldást kell találni, amely összhangban van az európai megállapodásokkal" - tette hozzá a francia tárcavezető.
Olivier Dussopt francia munkaügyi miniszter arra figyelmeztette az olaszokat: "Európában léteznek előírások, amelyeket be kell tartani. A szolidaritás szabálya szerint a legközelebbi kikötővel rendelkező államnak kell fogadnia a hajót, amely ez esetben Olaszország" – hangoztatta a politikus.
Nem éppen meglepő módon a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) párt volt vezetője, Marine Le Pen a mentőhajók befogadása ellen szólalt fel. "Egyedül a mi határozott bevándorlási politikánk akadályozhatja meg, hogy férfiak és nők életüket kockáztatva jussanak el kontinensünkre. Vissza kell utasítanunk, hogy az embercsempészek cinkosaivá váljunk, és nem szabad megengednünk, hogy az Ocean Viking Franciaországban landoljon" - írta Le Pen egy tweetben.
Giorgia Meloni kormánya nem tartja jogosnak a francia kormány illetékeseinek bírálatát. Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter, aki nem tagja egyetlen pártnak sem, de közel áll Matteo Salvini Ligájához, érthetetlennek nevezte Franciaország reakcióját és emlékeztetett arra, Itália csak ebben az évben 90 ezer menekültet fogadott be. Antonio Tajani külügyminiszter, a Silvio Berlusconi által fémjelett Forza Italia politikusa pedig "aránytalannak" nevezte a francia reakciót. Matteo Salvini közlekedési miniszter és miniszterelnök-helyettes lakonikusan annyit jegyzett meg a Twitteren: "Ez az európai szolidaritás".
Ami pedig Melonit illeti, ő úgy nyilatkozott: "A bevándorlási vészhelyzet európai kérdés, és mint ilyen, az emberi jogok és a jogszerűség elvének teljes tiszteletben tartásával kell kezelni". A jobboldali radikális politikus közismerten bevándorlásellenes. Marc Lazar, a Sciences Po professor emeritusa a La Repubblicának elmondta, a konfliktus mutatja, hogy Meloninak két arca van. Az egyik egy felelősségteljes vezetőé, most azonban egy keményebb, bomlasztóbb arc jelenik meg. Néhány európai vezető, aki kezdetben üdvözölte a békülékenyebb Melonit, most szembesül csak ezzel. Mint mondja, a francia kormányt meglepte az olasz miniszterelnök azzal: hivatalos nyilatkozatot adott ki a hajó franciaországi kikötéséről anélkül, hogy a franciákkal előzőleg egyeztetett volna.
A menekültek frontvonalában lévő többi ország, Málta, Ciprus és Görögország Itália pártjára állt a vitában. „Sajnálatos és kiábrándító”, hogy a menekültek áthelyezésével kapcsolatos kötelezettségvállalások nem teljesülnek, és "a legnagyobb terhet ránk róják" – hangzik a négy ország belügyminisztere által aláírt jegyzék. Rómával együtt kiemelik: európai beavatkozásra van szükség a menekültkérdés kezelését illetően. Szerintük gyors és hatékony válasz lehetne egy menekültekkel foglalkozó csúcstalálkozó még a hónap vége előtt. Emlékeztettek arra, az uniós szinten a menekültek befogadását célzó "ideiglenes és önkéntes áthelyezési mechanizmus” nem jelent nagyobb könnyebbséget ezen államok számára.
Az olasz püspöki konferencia elnöke, Matteo Zuppi is hozzászólt a vitához, arra kérte az EU-t, "segítsen minden országnak, beleértve Olaszországot is", találják meg újra az egységet: "Csak együtt tudjuk kezelni ezeket a nagy problémákat".
Csakhogy az utóbbi évek megmutatták: az egységre, többek között Magyarország ellenállása matt is, vajmi kevés az esély.
