Lemondta a szerdára tervezett koalíciós tárgyalásokat Benjamin Netanjahu, akit vasárnap kért fel hivatalosan a kormányalakításra Jichák Hercog államfő. A kinevezett miniszterelnöknek 28 nap áll rendelkezésére, hogy megalakítsa a többségi koalíciót, amely a választási eredmények alapján a Netanjahu vezette Likud pártból, a Becalel Szmotrich és Itamar Ben Gvir szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus- Otzma Jehudit szövetségből, valamint az ultraortodox Shasz és az Egyesült Tórai Judaizmus pártokból áll majd. A szélsőjobb-jobbközép- fundamentalista pártok koalíciója együttesen izraeli viszonylatban viszonylag kényelmes, 64 fős többséggel bír a 120 fős Kneszetben. Ha 28 nap alatt nem sikerül tető alá hozni a kormányzó többséget, a miniszterelnök 14 napos hosszabbítást kérhet az államfőtől.
A 25. Kneszet kedden letette az esküt, de egyelőre nem választotta meg új vezetőit, a kormányzásra készülő koalícióban ugyanis dúl a harc a miniszteri tárcák leosztásáért.
Izraeli sajtóértesülések már múlt hét szerdán jelezték, hogy elakadtak az akkor még nem hivatalos kormányalakítási tárgyalások, amiatt, hogy Becalel Szmotrich, a Vallásos Cionizmus elnöke, ragaszkodik a védelmi tárcához, vagy legalább a pénzügyminisztériumot szeretné megszerezni, amit Netanjahu több okból sem tud teljesíteni. Többek között azért, mert Washington határozottan ellenzi, hogy az Izraelben kulcsfontosságú védelmi minisztérium a szélsőjobbos Szmotrich vezetése alá kerüljön. Másrészt azért, mert saját pártján, a Likudon belül is nő az elégedetlenség a fontosabb minisztériumok partnerekhez kerülése miatt. Az is gondot okoz, hogy Netanjahu a választások után felajánlotta Árje Derinek, az ultraortodox Sasz vezetőjének, hogy bármely minisztériumot választhatja, Deri pedig a biankócsekket a pénzügyminisztériumra váltaná be.
A Kneszet keddi megalakulása után Netanjahu megbeszélést folytatott Szmotrich-csal, megállapodniuk azonban nem sikerült. A Jerusalem Post értesülései szerint a találkozón „Bibi” tájékoztatta a szélsőjobbos politikust, hogy az Egyesült Államok ellenvetései miatt nem neki szánja a védelmi tárcát. Szmotrich azonban ragaszkodik kéréséhez. A konzervatív izraeli lap szerint a Biden adminisztráció az elmúlt napokban világossá tette Izrael számára, hogy Washington nehezen tudná fenntartani a szoros kétoldalú biztonsági együttműködést, ha Smotrichot és/vagy Itamar Ben Gvirt neveznék ki védelmi vonatkozású miniszteri posztokra.
Az Ynet arról írt, az amerikaiak világossá tették, hogy Izrael "jól járna", ha olyan védelmi és közbiztonsági minisztereket nevezne ki, akikkel Washington szorosan együtt tudna működni olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint az iráni atomprogram meghiúsítása, a hírszerzési együttműködés és más kérdések.
Ben Gvirt várhatóan a közbiztonsági miniszterré nevezik ki, holott ez is kulcsfontosságú tárcának számít Izraelben.
A Vallásos Cionizmus tisztviselői élesen bírálták Netanjahut, és ,,aggasztónak” nevezték azt, hogy a leendő kormányfő a Biden-kormány nyomása miatt nem nevezi ki Szmotrichot a védelmi miniszteri tisztségbe.
A Máriv napilap dobta be a köztudatba azt az értesülést, miszerint a színfalak mögött Netanjahu Likud pártjának egyes tisztségviselői egyeztetni kezdtek az ügyvezető miniszterelnök, Jair Lapid pártjával,a Jesz Atiddal és a Beni Gáncz vezette Nemzeti Egységgel egy, a szélsőjobb és ultraortodoxok nélküli nemzeti egységkormányról. Minden érintett azonnal cáfolta az értesülést. A The Times of Israel emlékeztetett, Beni Gánc egyszer már besétált ebbe a csapdába, ám „Bibi” inkább újabb előrehozott választásba hajszolta az országot, mintsem a koalíciós megállapodásnak megfelelően átadja a rotációsra tervezett kormányzást Gáncnak. A Jesz Atid szerint az álhírt a Likud terjeszti azzal a céllal, hogy "csökkentse a Szmotrich és Deri által kért árakat". A párt közleménye leszögezte: nem fognak tárgyalni és nem fognak olyan kormányba beülni, amelyet olyan személy vezet, akit súlyos bűncselekményekkel vádolnak. (Netanjahu ellen több korrupciós vád miatt is bírósági eljárás folyik.
