felmérés;COVID-19;pandémia;

Alig tudja valaki, hányan haltak meg a Covid-19 miatt Magyarországon

A fideszesek átlagon felüli minősítése se tudta közepesnél jobbra kihozni a kormány válságkezelésének megítélését. Miközben az Orbán-hívek táborban a migráció, az ellenzékiek körében a demokrácia helyzete miatt aggódnak inkább.

A Policy Solutions új kutatása alátámasztja, ami már előző két felméréséből is kirajzolódni látszott: elsősorban a politikai preferenciák határozzák meg a kormányzati válságkezelés megítélését, legyen szó gazdaságról, egészségügyről vagy az ország energiaellátásáról. A fideszesek mindhárom válság kezelését stabilan jónak tartják (átlagosan „négyes alá” osztályzatot adtak), míg az ellenzékiek átlagos értékelése közelebb van a ketteshez. A Mi Hazánk szavazói és a pártnélküliek gyenge közepesnek minősítik a kormány teljesítményét.

Mostani, pénteken bemutatott felmérésében a Policy Solutions több szempontból azt is megvizsgálta, hogy milyen formában érhetők tetten a pandémia hosszú távon megmutatkozó hatásai. Az 1000 fő részvételével végzett, reprezentatív kutatás adatfelvételét a Závecz Research végezte, az eredményeket ismertető elemzést Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Antal Bálint írta.

A koronavírus-járvány csúcspontja után másfél évvel továbbra is az újabb pandémiáktól való félelem vezeti a globális veszélyeket felsoroló listát Magyarországon. Jelentősen csökkent azonban a világjárványok megnevezésének aránya: tavaly tavasszal még 59 százalék, idén ősszel már csak 47 százalék említette ezt a veszélyt.

A februárban kitört orosz-ukrán háború nagymértékben formálta a magyarok percepcióját, érzékelését a globális veszélyekről. A 2021-es kutatásban a „jövőbeli háborúk kitörését” még csak a megkérdezettek 18 százaléka nevezte meg fenyegetésként, mára ez került a magyarok globális veszélylistájának második helyére (39 százalék). A klímaváltozás mindkét adatfelvételben a harmadik helyen szerepel.

A fideszesek és az ellenzékiek is az újabb járványoktól tartanak a leginkább, amit mindkét táborban a háborúk követnek a második helyen. 

A kormánypárti válaszadók azonban nagyobb arányban nevezték meg a járványok veszélyét (51 százalék), mint az ellenzékiek (40 százalék).

Fontos különbség, hogy míg a kormánypárti válaszadók listáján a globális migráció a negyedik, az ellenzékieknél ugyanez csak a kilencedik helyre került – hangsúlyozta a Policy Solutions. Ha viszont a demokráciák helyzete a kérdés, megfordul a trend. A demokrácia világszintű visszaszorulásától az ellenzékiek sokkal jobban tartanak (ötödik hely, 32 százalék), mint a kormánypártiak (nyolcadik hely, 21 százalék).

A válaszadók csupán 6 százaléka tudta nagyságrendileg pontosan megbecsülni, hogy hány halálos áldozatot követelt a járvány Magyarországon. Egészen pontos választ (47-48 ezer közötti áldozatszámot) mindössze kevesebb mint 1 százalék adott, míg 30 százalék alul-, 15 százalék felülbecsülte az áldozatok számát. A megkérdezettek fele nem tudott, vagy nem akarta becslésekbe bocsátkozni. A Policy Solutions megjegyezte: ritkán mutatkozik ilyen magas válaszmegtagadási arány, amiből arra lehet következtetni, hogy a magyarok számottevő része tájékozatlan a járvány áldozatainak számáról.

A felnőtt magyar lakosság közel fele tud arról, hogy átesett a Covidon (47 százalék), ami jóval magasabb arány annál, amit az Orbán-kormány hivatalosan nyilvántart. 

A betegségen átesett válaszadók nagy része egyszer kapta el a vírust (38 százalék), jóval kevesebben fertőződtek meg kétszer (8 százalék), és elenyészően kevesen számoltak be arról, hogy ennél is több alkalommal megbetegedtek (1 százalék).

Tíz megkérdezettből négy nem ismert súlyos Covid-beteget, hasonlóan sokan (37 százalék) ismertek, de nem közeli ismerős volt érintett. A válaszadók ötödének volt olyan közeli ismerőse, családtagja, aki kórházba került vagy elhunyt koronavírusos megbetegedés miatt. Az anyagilag nélkülözők között gyakoribb volt a járvány súlyos egészségügyi veszélyeivel való személyes szembesülés.

A koronavírus megbetegedésen átesett válaszadók fele számolt be arról, hogy később is voltak tünetei. A megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy a betegség utáni 1-3 hónapban volt valamilyen poszt-Covid szindrómára utaló tünete, 10 százalék pedig azt, hogy ennél tovább tartottak a betegség utáni tüneteik: ennyi a potenciálisan long-COVID szindrómát átélt koronavírusos fertőzöttek aránya.

A 30 év alattiakhoz képest az összes idősebb korcsoportban nagyobb eséllyel fordultak elő long-Covidra utaló tünetek, ahogyan a kisvárosokban és a falvakban élők körében is. A kisebb települések tehát a Covid hosszú távú szövődményeinek vizsgálatában és kezelésében a jövőben kiemelt figyelmet érdemelnek – állapította meg a Policy Solutions.

A kötelező higiéniai intézkedések támogatottságát csökkentő tendencia jellemzi. A maszkviselést az üzletekben és bevásárlóközpontokban 2022 szeptemberében már csak 37 százalék támogatta, 59 százalék ellenezte.

Ami a járvány mentális hatásait illeti: legnagyobb arányban az egészségtudatos életmód felértékelődése volt jellemző a megkérdezettekre (41 százalék), de sokak számára az otthon eltöltött idő is értékesebbé vált (32 százalék). Másfelől a járványhoz kötődő szociális szorongások (18 százalék) és lelki nehézségek (16 százalék) is az emberek közel ötödének helyzetét meghatározták.

A szociális szorongók aránya ugyanakkor 9 százalékponttal, a feldolgozatlan lelki nehézségekkel küszködők aránya 12 százalékponttal lett kevesebb 2021 szeptemberéhez képest. A Policy Solutions szerint ebből arra lehet következtetni: azzal, hogy megszűnt a szociális távolságtartás és a karantén, csökkentek a mentális problémák.

Az otthonról való munkavégzés a koronavírus járvány kitörése óta a munkaerőpiacon jelenleg aktív válaszadók harmadát (34 százalék) érintette.

A megkérdezettek valamivel több mint fele nyilatkozott úgy, ha tehetné, akkor az irodai, azaz a személyes munkavégzést, negyede inkább a távmunkát választaná.

A magyar társadalom nagyjából közepes, átlagosan 3,1 pontos osztályzattal értékelte az Orbán-kormány egészségügyi intézkedéseit, ami a 2021-es eredményhez képest minimális mértékű (0,1 pontos) csökkenést jelent. Az egészségügyi válságkezelésről élő emlékek tehát az idő múlásával nem szépülnek, igaz, nem is romlanak.

A gazdasági válságkezelés értékelése is a közepes osztályzat körül mozog (2,9), ez szintén 0,1 pontos csökkenést jelent. Az adatokból kitűnik: a magyarok valamivel szigorúbbak a kormánnyal, ha a gazdaság helyzetéről van szó, mint akkor, ha a járvány egészségügyi kezelését kell minősíteni.

Új témaként a Policy Solutions az energiaválság kezelésének megítélését is felmérte. A megkérdezettek erre átlagosan ugyanúgy 2,9 pontot adtak, ahogyan a gazdasági válságkezelésre.

Paranoid képzetek az oltásról

Jelentősen csökkent a magyarok Coviddal kapcsolatos veszélyérzete. A koronavírus-járvány harmadik hullámában az elsöprő többség, 82 százalék veszélyesnek tartotta a vírust, mostanra ez a szám 66 százalékra mérséklődött – derült ki a Policy Solutions felméréséből.

Az adatok alapján ebben az esetben nem a politikai orientáció a leginkább meghatározó, hanem a személyes érintettség, valamint az oltott–nem oltott törésvonal. A vírust a legnagyobb arányban azok tartották veszélytelennek, akik nem ismertek súlyos Covid-beteget. Ellenben kifejezetten kevés válaszadó (16 százalék) gondolta veszélytelennek a vírust azon válaszadók között, akiknek közeli ismerőse, családtagja kórházba került vagy meghalt a járványban. Hasonlóan nagy a különbség az oltást elfogadók és elutasítók között. Az oltottaknak csak a negyede, addig az oltatlanoknak közel fele tartotta veszélytelennek a vírust.

A Coviddal kapcsolatos tapasztalatoknak az oltás elutasítására is komoly hatása volt. Az első körös oltás és az ismétlőoltás elutasításának valószínűségét is szignifikánsan és nagymértékben csökkentette, ha a válaszadó ismert súlyos Covid-beteget, akár a tágabb vagy a szűkebb ismerősi körében. A budapestiekhez képest a falvakban és kisvárosokban nagyobb eséllyel utasították el az első körös COVID-oltást, a megyeszékhelyeken és a kisvárosokban pedig az ismétlőoltást. A kormánypárti válaszadókhoz képest az összes politikai csoport tekintetében nagyobb volt az oltás elutasításának valószínűsége, a pártnélküliek körében pedig a legnagyobb.

A felmérés kitért annak vizsgálatára is, hogy a korábban bizonytalan vagy szkeptikus embereket mi vett rá arra, hogy mégis beoltassák magukat. A válaszadók közel fele valamilyen egészségügyi indokot hozott fel: 34 százalék az egészség védelmére, a védettség megszerzésére hivatkozott, 8 százalék a járványhelyzet súlyosbodását nevezte meg, míg 5 százalék azt mondta, hogy a családja miatt, illetve a családtagjait akarta megvédeni.

Minden harmadik megkérdezett nem belső meggyőződésre, hanem valamilyen külső körülményre hivatkozott: 9 százalék a védettségi igazolvány megszerzése miatt, 13 százalék a munkája miatt, 11 százalék társadalmi nyomásra vette fel az oltást.

Azok közül, akik nem vették fel az oltást, tízből négyen valamilyen egészségügyi kockázatra utaltak válaszukkal: 20 százalék a mellékhatásoktól félt, vagy úgy gondolta, hogy az oltás szándékosan megbetegíti, megöli az embereket, 11 százalék azt mondta, hogy nem bízik az oltásokban, szintén 11 százalék az oltás „kísérleti” jellegét emelte ki. A többi lehetséges magyarázatból érdemes még megemlíteni: 8 százalékuk nem hitt a vírus létezésében.