Alig tudja valaki, hányan haltak meg a Covid-19 miatt Magyarországon

A fideszesek átlagon felüli minősítése se tudta közepesnél jobbra kihozni a kormány válságkezelésének megítélését. Miközben az Orbán-hívek táborban a migráció, az ellenzékiek körében a demokrácia helyzete miatt aggódnak inkább.

A Policy Solutions új kutatása alátámasztja, ami már előző két felméréséből is kirajzolódni látszott: elsősorban a politikai preferenciák határozzák meg a kormányzati válságkezelés megítélését, legyen szó gazdaságról, egészségügyről vagy az ország energiaellátásáról. A fideszesek mindhárom válság kezelését stabilan jónak tartják (átlagosan „négyes alá” osztályzatot adtak), míg az ellenzékiek átlagos értékelése közelebb van a ketteshez. A Mi Hazánk szavazói és a pártnélküliek gyenge közepesnek minősítik a kormány teljesítményét.

Mostani, pénteken bemutatott felmérésében a Policy Solutions több szempontból azt is megvizsgálta, hogy milyen formában érhetők tetten a pandémia hosszú távon megmutatkozó hatásai. Az 1000 fő részvételével végzett, reprezentatív kutatás adatfelvételét a Závecz Research végezte, az eredményeket ismertető elemzést Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Antal Bálint írta.

A koronavírus-járvány csúcspontja után másfél évvel továbbra is az újabb pandémiáktól való félelem vezeti a globális veszélyeket felsoroló listát Magyarországon. Jelentősen csökkent azonban a világjárványok megnevezésének aránya: tavaly tavasszal még 59 százalék, idén ősszel már csak 47 százalék említette ezt a veszélyt.

A februárban kitört orosz-ukrán háború nagymértékben formálta a magyarok percepcióját, érzékelését a globális veszélyekről. A 2021-es kutatásban a „jövőbeli háborúk kitörését” még csak a megkérdezettek 18 százaléka nevezte meg fenyegetésként, mára ez került a magyarok globális veszélylistájának második helyére (39 százalék). A klímaváltozás mindkét adatfelvételben a harmadik helyen szerepel.

A kormánypárti válaszadók azonban nagyobb arányban nevezték meg a járványok veszélyét (51 százalék), mint az ellenzékiek (40 százalék).

Fontos különbség, hogy míg a kormánypárti válaszadók listáján a globális migráció a negyedik, az ellenzékieknél ugyanez csak a kilencedik helyre került – hangsúlyozta a Policy Solutions. Ha viszont a demokráciák helyzete a kérdés, megfordul a trend. A demokrácia világszintű visszaszorulásától az ellenzékiek sokkal jobban tartanak (ötödik hely, 32 százalék), mint a kormánypártiak (nyolcadik hely, 21 százalék).

A válaszadók csupán 6 százaléka tudta nagyságrendileg pontosan megbecsülni, hogy hány halálos áldozatot követelt a járvány Magyarországon. Egészen pontos választ (47-48 ezer közötti áldozatszámot) mindössze kevesebb mint 1 százalék adott, míg 30 százalék alul-, 15 százalék felülbecsülte az áldozatok számát. A megkérdezettek fele nem tudott, vagy nem akarta becslésekbe bocsátkozni. A Policy Solutions megjegyezte: ritkán mutatkozik ilyen magas válaszmegtagadási arány, amiből arra lehet következtetni, hogy a magyarok számottevő része tájékozatlan a járvány áldozatainak számáról.

A betegségen átesett válaszadók nagy része egyszer kapta el a vírust (38 százalék), jóval kevesebben fertőződtek meg kétszer (8 százalék), és elenyészően kevesen számoltak be arról, hogy ennél is több alkalommal megbetegedtek (1 százalék).

Tíz megkérdezettből négy nem ismert súlyos Covid-beteget, hasonlóan sokan (37 százalék) ismertek, de nem közeli ismerős volt érintett. A válaszadók ötödének volt olyan közeli ismerőse, családtagja, aki kórházba került vagy elhunyt koronavírusos megbetegedés miatt. Az anyagilag nélkülözők között gyakoribb volt a járvány súlyos egészségügyi veszélyeivel való személyes szembesülés.

A koronavírus megbetegedésen átesett válaszadók fele számolt be arról, hogy később is voltak tünetei. A megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy a betegség utáni 1-3 hónapban volt valamilyen poszt-Covid szindrómára utaló tünete, 10 százalék pedig azt, hogy ennél tovább tartottak a betegség utáni tüneteik: ennyi a potenciálisan long-COVID szindrómát átélt koronavírusos fertőzöttek aránya.

A 30 év alattiakhoz képest az összes idősebb korcsoportban nagyobb eséllyel fordultak elő long-Covidra utaló tünetek, ahogyan a kisvárosokban és a falvakban élők körében is. A kisebb települések tehát a Covid hosszú távú szövődményeinek vizsgálatában és kezelésében a jövőben kiemelt figyelmet érdemelnek – állapította meg a Policy Solutions.

Ami a járvány mentális hatásait illeti: legnagyobb arányban az egészségtudatos életmód felértékelődése volt jellemző a megkérdezettekre (41 százalék), de sokak számára az otthon eltöltött idő is értékesebbé vált (32 százalék). Másfelől a járványhoz kötődő szociális szorongások (18 százalék) és lelki nehézségek (16 százalék) is az emberek közel ötödének helyzetét meghatározták.

A szociális szorongók aránya ugyanakkor 9 százalékponttal, a feldolgozatlan lelki nehézségekkel küszködők aránya 12 százalékponttal lett kevesebb 2021 szeptemberéhez képest. A Policy Solutions szerint ebből arra lehet következtetni: azzal, hogy megszűnt a szociális távolságtartás és a karantén, csökkentek a mentális problémák.

Az otthonról való munkavégzés a koronavírus járvány kitörése óta a munkaerőpiacon jelenleg aktív válaszadók harmadát (34 százalék) érintette.

A magyar társadalom nagyjából közepes, átlagosan 3,1 pontos osztályzattal értékelte az Orbán-kormány egészségügyi intézkedéseit, ami a 2021-es eredményhez képest minimális mértékű (0,1 pontos) csökkenést jelent. Az egészségügyi válságkezelésről élő emlékek tehát az idő múlásával nem szépülnek, igaz, nem is romlanak.

A gazdasági válságkezelés értékelése is a közepes osztályzat körül mozog (2,9), ez szintén 0,1 pontos csökkenést jelent. Az adatokból kitűnik: a magyarok valamivel szigorúbbak a kormánnyal, ha a gazdaság helyzetéről van szó, mint akkor, ha a járvány egészségügyi kezelését kell minősíteni.

Új témaként a Policy Solutions az energiaválság kezelésének megítélését is felmérte. A megkérdezettek erre átlagosan ugyanúgy 2,9 pontot adtak, ahogyan a gazdasági válságkezelésre.