infláció;nyugdíjasok;nyugdíjemelés;kompenzáció;

Szépségtapasznak is kevés a kompenzáció, amelyet a nyugdíjasok kapnak

A nyugdíjemelési szabályok 2012-es megváltozása miatt havi több tízezer forintos nyugdíjtól esik el minden idős korú polgár. Ez az a pénz, amely most nagyon hiányzik a nyugdíjas háztartások bevételeiből ahhoz, hogy át tudják vészelni a hivatalosan 35 százalékos élelmiszer- és a 60 százalékos energia-áremeléseket. 

Megőrizzük a nyugdíjak reálérték – ezzel kampányolt még 2010-ben az Fidesz, be is húzta a nyugdíjas szavazatok jelentős részét, és megismétli a kormánypárt azóta is minden választáson. Szó szerint értelmezve az ígéretét még túl is teljesítette a kormány, hisz 2010-2021 között a nyugdíjak (Pénzügyminisztérium által az infláció és az éves nyugdíjemelések alapján számolt, hivatalos) reálértéke 11,9 százalékkal emelkedett, holott szigorúan véve nyugdíjak értékének megőrzéshez nulla százalékos reál-emelés is elég lett volna.

A Fidesz-kormány 2012-ben alakította át a nyugdíjemelések rendszerét a nyugdíjasok rovására. Ekkor szakított kormány az úgynevezett vegyes indexszálással, vagyis 2011 óta kizárólag az inflációhoz igazítják a nyugdíjemelések mértékét, míg korábban felerészt a béremeléseket is figyelembe vették. Így míg az elmúlt 12 évben a nyugdíjak vásárlóértéke 12 százalékkal nőtt, addig a reálbérek 53 százalékkal emelkedtek KSH adatai szerint. Vagyis a nyugdíjasok szinte semmit nem profitáltak abból a béremelkedési boomból, ami 2015-2022 között jellemezte a magyar gazdaságot.

Ha a 2011 előtti szabályok szerint emelték volna a nyugdíjakat, azaz felerészben a bérek emelkedését is figyelembe vették volna, akkor ma a nyugdíjak várlóértéke akár 25 százalékkal is magasabb lehetne, vagyis az átlagnyugdíj mára bőven meghaladná a nem túl magas havi nettó 200 ezer forintot, a jelenlegi 170 ezer forint körüli értékkel szemben. A nyugdíjak inflációhoz való kötésével a magyar állam több száz milliárd forintos nyugdíjkiadástól menekült meg, ennek kompenzálására vezette be az állam nyugdíjprémiumot, illetve a 13. havi nyugdíjat, ám ezek egyszeri juttatások és nem épülnek meg a járadékba, mint a rendes emelések.

Az átlagnyugdíj 2010-ben havi 98 ezer forint volt, ami 2022 végére 170 ezer forint környékére emelkedik, vagyis az inflációval nem számolva ez 73 százalékos emelkedés. Eközben a nettó átlagkereset a 2010-es havi 132 ezer forintról, 2022 augusztusára 335 ezer forintra emelkedett, vagyis több mint 250 százalékkal nőtt. A nyugdíjak erőteljesen leszakadtak a bérekhez képest, hisz míg 2010-ban az átlagnyugdíj az átlagbér 74 százalékát tette ki, ma már csak alig feléig ér, vagyis hatalmasra nyílt nyugdíjak és a bérek közötti különbség, amely elkerülhető lett volna a 2010 előtti vegyes indexálású nyugdíjemelések megtartásával.