Magyarország;nyugdíjasok;drágulás;számlák;

Évek óta elrakja bevásárlásairól a számlákat egy idős dombóvári asszony, gyűjteménye kíméletlenül megmutatja a drágulást

Nyugdíjassorsok a blokkok között.

Három év alatt 96,2 százalékkal nőttek a kiadásai egy dombóvári nyugdíjas asszonynak, legalábbis azon 28 terméket – főleg élelmiszert – nézve, amelyekből folyamatosan, és nagyjából ugyanakkora mennyiségben vásárol minden hónapban. Mindez több száz, a dombóvári Erzsébet által akkurátusan gyűjtött, magának lekönyvelt, egyúttal lapunk rendelkezésére bocsátott számlából derül ki. Míg a bevásárlások egyre többe kerültek, bevételei korántsem nőttek ilyen arányban. A tolnai kisvárosban élő asszony nyugdíja – a férje után járó özvegyi kiegészítéssel együtt is – csak a legutóbbi, novemberi emeléssel lépte át a 200 ezer forintot. Három év alatt mindössze 15 százalékkal – a napokban megkapott emeléssel is csak 25 százalékkal – emelkedett a nyugdíja, vagyis a megkapott összeg mind nagyobb arányát kénytelen az állandó kiadásaira fordítani. (Erzsébet egyedül gondoskodik 45 éves, súlyosan fogyatékos lányáról, aki az állapota miatt ingyen, közgyógyellátás keretében kapja a gyógyszereit, így legalább ezek nem terhelik a szűkös büdzsét, amely a lány néhány tízezer forintos havi járandóságával egészül ki.)

Nyugdíjemelésének mértéke minden évben messze alatta maradt az áremelkedéseknek. 2020-ban kapott 3,5 százalékos emelést az elrakott blokkok szerint 14,7 százalékos infláció rontotta. A 2021-ben megítélt 4,2 százalékos pluszhoz 12,7 százalékos drágulás párosult. 2022 év elejétől 6,9 százalékos emeléshez 22,1 százalékos drágulás társult. A további évközi emelésekkel a nyár óta összesen 16 százalékra hízó pluszt az alig fél év alatt 24 százalékosra növő drágulás nullázta le. Mindez azt is jelenti, hogy nyugdíjának reálértéke folyamatosan csökkent. A 28 állandóan vásárolt termék három évvel ezelőtt a nyugdíjának 21,3 százalékát vitte el, idén tavasszal 29,3, októberben pedig már 36,3 százalékát fordította a rendszeresen vett árukra.

– A napi megélhetés mellett gyógyszerekre is kénytelen vagyok költeni – magyarázta. – Három éve nagyjából havi 9 ezer forintért tudtam kiváltani a receptjeimet, a legutóbb viszont már valamivel több, mint 18 ezerbe kerültek ugyanazok a gyógyszerek. Emellett, ha lehet, vitaminokat is szedek időszakosan, az olyan hónapokban 32-33 ezer forintot hagyok a patikában.

A számlák nem csak a drágulásról tanúskodnak: a blokkok szerint korábban a vásárlásoknál rendre belefért egy-egy joghurt, csokoládé vagy keksz, esetleg valami ropogtatni való. Ezek a termékek lassan eltűntek a blokkokról.

– A legkevésbé a húsárak emelkedése zavar, ahogyan látják a számlákon, tényleg kevés húst eszünk – mondta Erzsébet. – Ami nagyon hiányzik, az a hal, az tényleg csak „sátoros ünnepeken” kerül az asztalra, pedig mindketten nagyon szeretjük.

Ha vesznek is, akkor a leolcsóbbat, a cápaharcsafilét, s persze a lehető legkisebb kiszerelésben, tonhalra, rendes harcsára, fogasra gondolni sem mernek. Ahogyan a gyümölcs és a zöldség is egyre nagyobb luxus számukra.

– Narancs és alma, néha banán, illetve szezonban sárgadinnye, ami belefér, persze azért mértékkel – folytatta Erzsébet. – De a zöldségekből is egyre inkább már csak a fagyasztottra futja, pedig nagyon szeretjük a frisset, de rendszeresen csak sárga- és fehérrépát veszek, a többi zöldségféle szép lassan kikerült a menüből.

Nehezíti helyzetüket, hogy betegségei miatt Erzsébet nem tud akcióról-akcióra járni a különféle multikhoz, kénytelen a lakáshoz közeli kisboltokban vásárolni, bár állítása szerint az ottani árak nem magasabbak, mint a diszkontok és hipermarketek normál, vagyis nem akciós árai.

Az általa vásárolt termékekből arányaiban legjobban a tojás ára ment fel, közel három és félszer annyiba kerül ma darabja, mint 2019-ben, de több, mint a dupláját hagyja ott minden alkalommal a tejtermékekért, a pékárukért és a zöldség-gyümölcsért is. Az állandóan vásárolt termékek között csak elvétve találni olyat, mely tényleg valamiféle „luxusnak” minősül, már, ha a tepertőt vagy a Túró Rudit bárki annak ítéli. Ám mivel előbbi szűk 80, utóbbi pedig csaknem száz százalékkal drágult meg három év alatt, elképzelhető, hogy már nem sokáig kerülnek rendszeresen a kosárba. Mindez különösen annak tükrében megrázó: Erzsébet durván 200 ezres járandósága bőven meghaladja a KSH által a mediánbér alapján meghatározott, jelenleg valamivel több, mint 125 ezer forintos nyugdíjas szegénységi küszöböt, mely alatt a statisztikai hivatal szerint bő negyedmilliónyian, szakemberek véleménye alapján viszont legalább félmilliónyian élnek idehaza.