Az európai országok tanárai kiállnak a magyar kollégákért, nem is értik, az Orbán-kormány mit művel

A magyar kormány számára az oktatásügy nem más, mint egy költségszempontú adminisztratív feladat, nem pedig befektetés a jövőbe – mondta lapunknak az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának európai igazgatója.

– Magyarországon kívül nincs még egy olyan ország az Európai Unóban, amelynek kormánya az uniós támogatásoktól tenné függővé saját közalkalmazottjai, jelen esetben a pedagógusok bérhelyzetének rendezését – nyilatkozta a Népszavának az Európai Szakszervezeti Szövetség Oktatási Bizottságának (ETUCE) európai igazgatója. Susan Flocken azzal kapcsolatban fogalmazott így, hogy a hetek óta tartó magyarországi tanár-, diák- és szülői megmozdulások, iskolai sztrájkok ellenére az Orbán-kormány nem reagál érdemben a tiltakozók követeléseire. Sőt, a pedagógusok bérét is csak akkor emelnék valamivel nagyobb mértékben, ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az erre a célra is szánt uniós pénzekről.

Susan Flocken hangsúlyozta, az EU alapelvei szerint az oktatás mint közszolgáltatás minden tagállamban nemzeti hatáskörbe tartozik, a magyar pedagógusok fizetéséért egyedül a magyar kormány a felelős. Felidézte, az Európai Bizottság a jogállamiság megsértését eredményező kormányzati intézkedések miatt fagyasztotta be az EU támogatások kifizetését Magyarország irányába, így annak, hogy a magyar kormány saját közalkalmazottjai rossz anyagi helyzetével, a béremelések uniós támogatásokhoz kötésével próbálja „zsarolni” az Európai Bizottságot, szerinte semmi értelme.

Nem máshol keresni a bűnbakokat, ha a probléma gyökere elsősorban abban rejlik, mennyit szán valójában a magyar kormány az oktatásra az állami költségvetésből – fogalmazott az ETUCE európai igazgatója, hozzátéve: Európa-szerte több nemzeti kormány rég megértette, hogy az oktatás nem költség, hanem befektetés az ország jövőjébe. Szerinte Magyarország ebben a tekintetben is “egyedülálló” az EU-ban: az oktatásügy korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához, most a Belügyminisztériumhoz tartozik, ami egyértelművé teszi, hogy a magyar kormány számára az oktatásügy nem más, mint egy költségszempontú, adminisztratív feladat.

Az EUTCE ezért teljes mellszélességgel kiáll a magyar tanárok és érdekképviseleteik, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) mellett a jobb anyagi és munkakörülményekért folytatott küzdelmükben. Susan Flocken szerint az érdekvédelmi szervezetek egyébként sincsenek könnyű helyzetben, különösen azokban az országokban, ahol jobboldali és neoliberális kormányok kerültek hatalomra. Példaként említette a legutóbbi szlovén kormányt, amely még a soros EU-elnöksége idején is teljesen figyelmen kívül hagyta a szakszervezeteket és elutasította a társadalmi párbeszédet.

Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány törvényben korlátozta a pedagógusok sztrájkjogát egyebek mellett azzal, hogy a tanórák felét munkabeszüntetés ellenére is meg kell tartani, Susan Flocken azt válaszolta,

Fontosnak nevezte, hogy a társadalom – szülők, diákok – megértsék, a pedagógusok nem önmagukért sztrájkolnak, hiszen a tanárok anyagi és munkakörülményei hozzájárulnak az oktatás minőségéhez. Ebben a tekintetben az is aggasztó, hogy Magyarországon az egyik legmagasabb a pedagógusok átlagéletkora, Susan Flocken szerint, ha a kormány nem fektet sürgősen az oktatásba, néhány éven belül jelentősen visszaesik a képzett pedagógusok száma Magyarországon.

– Ennek következményeit elsősorban a gyerekek, a diákok szenvedik majd el el. Remélni merem, hogy ez nem lehet célja a magyar kormánynak és oktatásirányításnak – mondta az ETUCE európai igazgatója.