A lengyelek mutatják a legnagyobb szolidaritást, míg Magyarország a legkevésbé támogatja a rászorulókat. Ez derült ki a STEM/MARK ügynökség a visegrádi országokban és Bulgáriában végzett felmérésből. Minden országban több mint 500 embert kérdeztek meg, kivéve Bulgáriát, ahol 300-an vettek részt a felmérésben.
A kutatás szerint – idézi cikkében a cseh iDNES – az ukrajnai helyzetet a lengyelek és a csehek tartják a legaggasztóbbnak. A kutatók erről az Ukrajna elleni orosz támadás óta gyűjtenek adatokat. A válaszadók mintegy háromnegyede aggodalmát fejezte ki a háború miatt. A csehek aggódnak a legkevésbé a saját biztonságuk miatt. A magyarok aggódnak a leginkább és bizalmatlanok Oroszországgal szemben, de viszonylag nagy az érdektelenség is. Negyvenöt százalékuk azt válaszolta, vagy nem érinti a háború vagy nem követi az eseményeit.
Ez annál is paradoxabb, mert Magyarország a háború kezdete óta nem határolta el magát egyértelműen Oroszországgal szemben, sőt, továbbra is kereskedik Oroszországgal
– kommentálta a felmérés eredményeit Jan Tuček, a STEM/MARK igazgatója.
A csehek, szlovákok és bolgárok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy pénzügyi támogatással segíteni kell az ukránoknak. Ezen túlmenően a lengyelek határozottan támogatják az Oroszországból származó termékek bojkottját.
A lengyelek mutatják a legnagyobb szolidaritást, ők hajlandóak leginkább a háború elől menekülőket befogadni akár saját családjukba is. Ebben különböznek a csehektől. Csehország valamivel nagyobb hajlandóságot mutatnak a menekültek befogadására, mint a szlovákok vagy a bolgárok, de ha családba való befogadásról van szó, e tekintetben a legzárkózottabbak az öt nemzet közül.
Valamennyi ország lakóinak háromnegyede egyetértett azzal, hogy a segítségnyújtás valamilyen formája hasznos, Lengyelországban a megkérdezettek 80 százaléka válaszolt így. Magyarországon ezzel szemben a megkérdezettek több mint 42 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem érdekli Ukrajna megsegítése.
Jan Tuček elmondta, bár Lengyelország katolikus állam, az emberek lényegesen többet tennének a fegyverek vagy a lőszerek szállításáért a többi vizsgált ország lakóinál. Más országok polgárai az állam fő szerepét a humanitárius segítségnyújtásban és a menekültek menedékjogának biztosításában látják. A magyarok egyharmada viszont azt mondja, hogy az államnak egyáltalán nem kell beavatkoznia.
A válaszadók vonakodnak attól, hogy Ukrajnát felvegyék az európai szervezetekbe. Ebben is a lengyelek támogatják leginkább az ukránokat, akik több mint 56 százaléka szeretné Ukrajna felvételét az EU-ba és a NATO-ba. A többi országban a megkérdezettek 18-25 százaléka adná jóváhagyását - derül ki a felmérésből.
Az ukrán kormány szeptemberi jelentése szerint az oroszok több mint 7000 civilt öltek meg, és további 24000-et megsebesítettek. Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov szerint azonban az ukrán civilek halálos áldozatainak száma közelebb van a 100 ezerhez. Az orosz invázió kezdete óta eltelt hét hónapban mintegy 7,7 millió ember menekült el Ukrajnából. Ez az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adataiból derül ki, amelyek szerint 4,2 millió menekült kapott ideiglenes védelmet valamelyik európai országban.
