Az elmúlt időszak fejleményei, a koronavírus-pandémia, az ukrajnai háború, majd a nyár elejétől őszig tartó kormányzati válság legalábbis a felszínen háttérbe szorították a 2021. január 1-jén életbe lépett Brexitet. Az Európai Unió elhagyásának következményei az utóbbi hetekben ismét vita tárgyát képezték, a napokban pedig a Brüsszelnek való hátat fordítás visszakéredzkedett az országos napilapok címoldalára.
A szigetország történelmének legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőjének kétes rekordját betöltő Liz Truss a rendelkezésére álló hét hét alatt talált időt arra, hogy a vonatkozó törvény megváltoztatásával lehetővé tegye idénymunkások nagyobb számban való beutazását. Jeremy Hunt pénzügyminiszter pedig múlt heti, nagy vihart kavart fiskális előterjesztésében úgy fogalmazott, hogy "véleménye szerint a szomszédainkkal és a világ más országaival folytatott korlátlan kereskedelem nagyon jót tenne a növekedésnek".
Komoly hullámokat vert a The Sunday Times jelentése, mely szerint a kormány egy úgynevezett svájci típusú "deal"-re készül az Európai Unióval. Noha a britek a 2018-20-as Brexit-tárgyalások során állandóan beleütköztek a norvég, ausztrál, sőt "Kanada plusz" megállapodások fogalmába, egy svájci stílusú megegyezés merőben új propozíciónak számít. Ed Conway, a Sky News gazdasági és adatértelmezési főszerkesztője közérthetően magyarázta el a hírcsatorna nézőinek, hogy ez a kategória nem is létezik. Az EU és az Alpok országa az idők során diszkrét tárgyalások eredményeként "összekotyvasztott" kétoldalú megállapodások alapján működik együtt. Brüsszel ugyan pártfogolna egy formális egyezményt, de a svájciak ezt elutasítják, megelégedve azzal, hogy hozzájárulnak az unió költségvetéséhez, az uniós törvényekhez alkalmazkodva élvezik az egységes piac előnyeit, tagjai a schengeni övezetnek és lehetővé teszik a munkaerő szabad áramlását.
Különböző fórumokon megszólaló miniszterek, köztük Steve Barclay, az utolsó Brexit-ügyi frontember egyetértettek a független Költségvetésfelelősségi Hatóság értékítéletével, mely szerint a kilépés "jelentősen hátrányos volt az Egyesült Királyság kereskedelmi kapcsolatai szempontjából". A Sunak által egészségügyi miniszterré kinevezett politikus "mindkét fél közös érdekének" nevezte a "kereskedelmi korlátok ledöntését és az EU-partnerekkel való konstruktív együttműködést, ám ez nem történhet a gyorsan növekvő szektorokban rejlő lehetőségek kiaknázásának rovására".
Hétfőn a Brit Iparkamara (CBI) éves konferenciáján Rishi Sunak is felszólalt és egyértelműsítette, hogy nem fog visszatérni az EU-törvényekhez való alkalmazkodáshoz. Mint ünnepélyesen kijelentette: "a Brexitre szavaztam, hiszek a Brexit működőképességében, máris érzékelem az ország szempontjából oly fontos előnyeit és az általa nyújtott lehetőségeket". A kormányfő jól érzékelhetően figyelmen kívül hagyta a CBI vezérigazgatója, Tony Danker szavait. Az üzletember arra szólított fel, hogy a brit munkaerőszűkét a bevándorlás megreformálásával oldják meg. Különösen a szálloda- és vendéglátóiparból hiányzik munkaerő. Jelenleg összesen 1,2 millió állás nincs betöltve. Danker nyersen mondta ki, hogy "sem a szükséges emberanyag, sem a termelékenység nem áll rendelkezésre".
A parlamenti konzervatív frakció euroszkeptikus tagjai mereven elzárkóznak az EU-szabályokhoz való alkalmazkodástól, arra hivatkozva, hogy ez megakadályozná az Egyesült Királyság és más országok külön kereskedelmi egyezményeit és visszatérne a tömeges külföldi munkaerőbevándorlás is. Egy az i napilapnak név nélkül nyilatkozó tory képviselő mindezt a "Brexit alapvető értelmét képező szuverenitás masszív feladásának" tartaná, ami a szigetországot az EU "vazallusává tenné, nem engedve beleszólást a rá kényszerített intézkedésekbe". EU-források "hiú reménynek" nevezték bármilyen új megállapodás létrejöttét anélkül, hogy London elfogadna bizonyos közös szabályokat. A szervezetnek nyilvánvalóan nem hiányzik, hogy az Egyesült Királyság megpróbálja az együttműködés számára kedvező elemeit kiválasztani, azaz a "kecske jóllakjon, de a káposzta is maradjon meg".
Egy friss YouGov közvéleménykutatás drámai kimenetele szerint ha szerdán rendeznék meg a népszavazást, a brit társadalom a Brexit rovására írt nehézségek miatt nem szavazná meg a kilépést. A Brexitre szavazott 52 százalékos arány a 2017-es parlamenti választás után kezdett eltolódni a maradás irányába. A kilépésre voksoltak között a kezdeti 90, majd későbbi 80 százalékos lelkes igenlés után a napokban már minden ötödik személy, 19 százalék válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy "jó döntés volt- e elhagyni az EU-t". Az EU-tagság folytatását támogatók következetesebbek: tízből kilencen szerdán is visszautasítják a kilépés gondolatát.
