A kormány kiemelt célja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, állította október elején pápai nyugdíjasoknak Kövér László házelnök. Az elmúlt tizenkét évben 20 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke, jelentette ki négy héttel később Varga Mihály pénzügyminiszter. Zsigó Róbert, a Miniszterelnökség államtitkára viszont rá egy napra már csak tíz százalékos vásárlóérték-növekedésről beszélt, míg november elején Nyitrai Zsolt miniszteri biztos arról filozofált, hogy „minden körülmények között arra törekszenek, hogy megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét és megvédjék a juttatásaikat, és ezt a megállapodást a háborús szankciók okozta nehéz helyzet ellenére is tartják”.
Ezzel szemben a nyugdíjasszervezetek képviselői, valamint (kormány)független pénzügyi szakemberek állítják, a NER talán legnagyobb vesztes társadalmi csoportja a nyugdíjasok, ugyanis a 2011-ben bevezetett, inflációkövető nyugdíjemeléssel még a legalacsonyabb járandósággal rendelkező szépkorúak is több százezer forintot veszítettek. Az átlagnyugdíj ma cirka havi 70 ezer, évi 840 ezer forinttal, bő 40 százalékkal lenne magasabb, ha 2010 előtti időszakban megszokott módon számolnák.
A hivatalos számok ráadásul hazudnak: egy dombóvári idős asszony az általa megőrzött, bolti számlákon keresztül bemutatta, az idén tavaszhoz képest is 24, tavaly óta 51, három év alatt 96 százalékkal nőttek vásárlási kiadásai, ám a nyugdíja csak negyedével emelkedett az elmúlt három évben, és immár nemcsak a korábban nagy ritkán megengedett „luxuskiadásairól” – hal, tepertő, Túró Rudi, joghurt, csokoládé vagy keksz, esetleg ropogtatni való – kénytelen lemondani, de az alapvető zöldségeket és gyümölcsöket sem tudja megvenni. A kormány által hangoztatott, 2010 óta kapott 44 százalékos nyugdíjemelés ellenére sem.
Ugyanezen idő alatt a házelnöki fizetés 240, a miniszteri 213, az államtitkári 190, az egyszerű képviselői 569 százalékkal nőtt.
Minden szentnek maga felé nyílik a zsebe…