Ahogy a Fidesz politikai rendszere és a kormányzása káoszba és anarchiába hajlik, ugyanez elmondható a jogalkotásáról is. 2022. május 24-én, a Magyar Közlöny 84. számában megjelent az Alaptörvény 10. módosítása, amely a 3. cikkében foglaltak kivételével másnap lépett hatályba. Már itt sem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a norma címzettjeinek alkotmányosan járó felkészülési idő nem teljesült azzal, hogy a változást a kihirdetést követő napon hatályba léptették.
A 3. cikkben foglalt kivétel viszont módosította a már 2020-ban elfogadott kilencedik módosítás 11. cikkének az Alaptörvény 51. cikk (1) bekezdését alkotó rendelkezését, mely szerint „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” szövegrész helyett az „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” szöveggel lép hatályba. E módosított módosítás viszont a többi résztől eltérően csak 2022. november 1-jén lépett hatályba.
Ennek ellenére, a felhatalmazásra hivatkozva május 24-én megjelent a 180/2022. (V. 24.) kormányrendelet, egyszerre az Alaptörvény 10. módosításával. Ami azt jelenti, hogy a kormány a rendeletét még azelőtt alkotta meg, hogy az erre adott felhatalmazás hatályba lépett volna. Hiszen míg az Alaptörvény 10. módosítása a kihirdetés szerint csak május 25-én lépett hatályba, addig az ezen felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletet már május 24-én kihirdették.
Mindezt meghaladóan a kormány a május 24-én megjelent kormányrendeletében már május 25-től elrendelte azt a háborús veszélyhelyzetet, amely az Alaptörvény 10. módosításával módosított kilencedik módosítás alapján csak november 1-jétől lépett hatályba.
Vagyis a kormány a rendeletével lényegében az Alaptörvényt is felülírta, holott a rendeleti kormányzás – ha jogszerűen működik – csak törvényektől való eltérést engedélyez.
Ugyanakkor, mivel a május 24-én megjelent 180/2022. (V. 24.) kormányrendelet mögött a Magyar Közlönyben való megjelenéskor még nem volt hatályos alaptörvényi felhatalmazás, ezért minden, de szó szerint minden alkotmányellenes, amiről ezen kormányrendelet alapján a háborús veszélyhelyzetre való hivatkozással rendelkeztek.
Ezt követően a kormány a 423/2022. (X. 28.) Kormányrendelettel november 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte azt a háborús veszélyhelyzetet, amely a többszörösen módosított Alaptörvény alapján eredendően is csak november elsején lépett hatályba. Vagyis hiába hirdette ki a kormány rendeletileg már május 25-től a háborús veszélyhelyzetet, ha az csak november elsejétől volt, lett hatályos. Majd november elsejével kezdve ugyanazt, amit a 423/2022. (X.28.) kormányrendelettel hatályon kívül helyezett, a 424/2022. (X.28.) kormányrendelettel ismét bevezette.
Pedig az alaptörvény 9. módosítása szerint – és ezt a 10. módosítás változatlanul hagyta - veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki. A kormány persze a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Csakhogy: ha a kihirdetett veszélyhelyzetet hatályon kívül helyezik, majd a hatályvesztés után egy új rendelettel ismét bevezetik, az nem meghosszabbítás. Úgy látszik, a kormány a fogalmak és a nyelvtan ismeretének erős hiányában szenved. Tudom ajánlani nekik a Magyar Értelmező Kéziszótárt. Ráadásul ezt a jogot megerőszakoló módon történő meghosszabbítást a kormány az Országgyűlés ismételt felhatalmazása nélkül alkalmazta, új rendelet formájában. Ami a saját játékszabályaik alapján is jogellenes.
Mindennek a megkoronázása, hogy a november elsejével bevezetett háborús veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet hatályon kívül helyezése után ugyanazt és ismét, változatlan tartalommal megalkotni és hatályba léptetni nem lehet, legalábbis a kilencedik módosítás alapján. Eszerint ugyanis: "53. cikk (3) Az Országgyűlés a Kormány által különleges jogrend idején a különleges jogrendre vonatkozó szabályok szerint alkotott rendeletet hatályon kívül helyezheti. A hatályon kívül helyezett rendeletet a Kormány azonos tartalommal nem alkothatja meg újra, kivéve, ha azt a körülmények jelentős változása indokolja."
És nem emlékszem semmilyen jelentős változásra. Ez megint csak egy gumiszabály, hiszen azt nem határozták meg, hogy mi a jelentős változás.
Összefoglalva: hatályát vesztette az, ami addig jogilag el sem kezdődött, majd (ismételten) bevezették azt, ami addigra már hatályát vesztette.
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
