Magyarország;munkavállalók;minimálbér;emelés;munkaadók;

- Jöhet a kétszámjegyű minimálbéremelés Magyarországon

Egyetértenek a munkaadói és a munkavállalói szervezetek abban, hogy meg kell őrizni a legkisebb bérek reálértékét. Ez 11,5-17 százalékos minimálbéremelést jelenthet.

Bár konkrét számok még mindig nem hangzottak el a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegét illetően, a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek abban egyetértenek, hogy a legkisebb keresetek reálértékét jövőre is meg kell őrizni. Szerdai találkozójukon a munkaadók és a szakszervezetek lényegében megállapodtak abban, hogy a minimálbéremelésénél a jövő évi infláció mértéke lesz a kiindulópont. Ez előrejelzéstől függően 11,5-17 százalékos emelést jelenthet, azaz a jelenlegi bruttó 200 ezer forintos minimálbér számításaink szerint 223-234 ezer, a 260 ezer forintos garantált bérminimum 290-304 ezer forintra emelkedhet.

Jó tárgyalás volt, közeledtek az álláspontok. Mindenki érezhetően arra törekszik, hogy decembere meglegyen a megállapodás, amelyet a jelenlegi gazdasági helyzetben egy évre kötnénk meg – mondta a szerdai egyeztetés után érdeklődésünkre Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. Komoly előrelépésnek nevezte, hogy a jelen lévő öt szervezet egyetértett az „infláció körüli” emelésben. A találkozót egyébként ő maga kezdeményezte, miután Palkovics László ipari miniszter lemondásával és tárcája megszűnésével új fennhatóság alá kerül a munkaügy is, s a kormánynak kisebb baja is nagyobb volt annál, hogy a jövő évi minimálbérről egyeztetni hivatott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését összehívja (úgy tudjuk, a munkaügy Nagy Márton Gazdaságfejlesztési Minisztériumához kerül, az új államtitkárt pedig december 1-jén nevezik ki).

Kérdésünkre, hogy miért éppen a munkáltatói oldal kezdeményezte a találkozót a béremelések ügyében, Rolek Ferenc úgy fogalmazott: munkáltatói szempontból is fontos, hogy legyen megállapodás, 

„19. századi hozzáállás lenne, ha nem adnánk semmit”. Egyszerűen nem lehet azt mondani, hogy ilyen infláció mellett ne legyen béremelés – jelentette ki. Konkrét számokat azonban egyelőre nem akart mondani, hiszen a jövő évre vonatkozó előrejelzések még elég bizonytalanok. Az egyeztetésen ráadásul – más elfoglaltság miatt – a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem tudott részt venni, és a kormány képviselője sem volt jelen. Előbb velük is egyeztetni kell, a megállapodás sikerességéhez pedig a kormánynak is hozzá kell járulnia – fogalmazott Rolek Ferenc. A munkáltatói oldal ugyanis azt szeretné, ha a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó tovább csökkenne a jövő évben.

Közelített a felek álláspontja, a munkáltatói oldal is elfogadja, hogy a legkisebb bérek reálértéke nem csökkenhet – értékelte lapunknak a találkozót Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Konkrét százalékot vagy összeget ő sem akart még megnevezni, mondván: erről még egyeztetniük kell a saját oldalukon is. Annyit azért elmondott, hogy az idei és a jövő évben is nagyjából 15 százalék körüli inflációval lehet számolni, így az emelésnél ez a kiindulási alap. Kérdésünkre, hogy pusztán a reálérték megőrzésével megelégszenek-e, azt mondta: a minimálbér és a garantált bérminimum az idén infláció feletti mértékben, 20 százalékkal nőtt, míg az átlagbérnövekedés alatta marad, 14 százalék körül lesz éves szinten. Jövőre az átlagbér várhatóan csak 7-8 százalékkal emelkedik majd, ami szintén elmarad az inflációtól, a legkisebb bérek viszont megőrizhetik reálértéküket. Azt is elmondta: a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget meg szeretnék tartani, így elképzelhető, hogy ennek érdekében utóbbinál százalékosan nagyobb emelés lesz.

Bizonytalan inflációs forgatókönyvek

Piaci elemzők jövőre tovább emelkedő, 15-17 százalék körüli éves inflációt várnak. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, szeptemberi prognózisa 11,5-14 százalék közé tette a jövő évi inflációt, ám ezt decemberben vélhetően felfelé módosítják majd. A kormány legutóbbi elérhető előrejelzése a nyáron elfogadott jövő évi költségvetésben található, amely meglehetősen optimista módon 5,2 százalékos inflációt jelez a 2023-as évre. Ennek komolyan vehetőségét erősen megkérdőjelezi, hogy az idei évre ekkor 8,9 százalékot vártak, holott a KSH már májustól 10 százalék feletti, egyre emelkedő inflációt mért.

A magyarok az európai átlaghoz képest borúlátóbbak: 89 százalék véli aggasztónak az élelmiszerárak növekedését, 84 százalék pedig a rezsiét.