Nincs elég ápoló, alig költöztek be a fogyatékossággal élők az uniós pénzen épített lakóotthonokba

A szociális szakemberek hiánya továbbra is akadályozza a fogyatékossággal élők kiköltözését a tömegintézményekből.

Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán ötből mindössze egyetlen faluban költöztek be a fogyatékkal élők a nagy bentlakásos intézményeket felváltó, uniós pénzen megépített lakóotthonokba – tudta meg a Népszava.

Ez azért figyelemre méltó, mert az összesen 72 segítségre szoruló embert befogadó hatszobás, 200 négyzetméteres házak 2019 nyarára elkészültek és felújították a peresznyei intézményt is, ahonnan kiköltöznének a lakók. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a kormány vállalta, hogy a jelenleg 123 ötven főnél nagyobb tömegintézményben lakó 16 ezer emberből tízezernek 2023-ig jobb körülményeket teremt, lehetőséget ad nekik az önálló életre. Azonban a tervezett lakóotthonok ugyanazt az intézményi struktúrát folytatják kicsiben, aminek a felszámolása lenne a feladat, akadályozzák a lakók önálló életvitelét és társadalmi befogadásukat. Ezért az elhibázott szakmai koncepciót sem az ENSZ jogvédői, sem a 77 milliárd forintos keret pályázatainak uniós elbírálói nem támogatták.

Ez a magyarázata annak, miért állnak üresen a házak évek óta. Az osztrák határ mentén fekvő Vas megyei Horvátzsidány lebontotta a régi orvosi rendelőjét az építkezéshez, egy másik telket is adott. Két éve még kivitelezési hibákról beszéltek a helyiek. Az ingatlanok végül néhány hónapja mégis benépesültek és Krizmanich István polgármester beszámolója szerint a hozzájuk költözött fogyatékossággal élő emberek kísérőikkel együtt rendszeres résztvevői lettek a község rendezvényeinek, igyekeznek beilleszkedni a helyi közösségbe.

Máshol még mindig nem tartanak itt. A háromszáz lakosú vasi Tormásligeten – ahogy két éve – most is az foglalkoztatja az embereket, honnan lehet szakembereket találni a lakóotthonban élők ellátására. Mester Árpád polgármester mégis bizakodó, mert elmondása szerint már hoztak ágyakat, rendbe tették a kertet, átíratták a vizet, érezhető a mozgolódás, de még kihasználatlan az ingatlan.

Szakonyban is hasonló a helyzet, rég elkészült az épület a lebontott régi kultúrház helyén, az utóbbi hetekben fákat ültettek a telken, de Csenár Mátyás polgármestert még nem értesítették a beköltözésről. A Győr-Moson-Sopron megyei Zsira önkormányzata sem tudja, mikor jön újabb 12 fogyatékos ember a falujukba, ahol egyébként az 1739-ben épült barokk Rimanóczy-kastélyban most majdnem kétszáz embert gondoznak. A lakóotthonba azonban még szellőztetni se megy be senki – dohogott egy helyi asszony. A falu vezetője, Nagy Ferdinánd sem tud semmit hivatalosan, de a háttérben ő is azt hallotta, nincs elég ápoló. Lapicz Judit alpolgármester elmondása alapján ugyanez a helyzet a szomszédos Undon is.

– mondta Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. Petri Gábor társadalomkutató mégis csodálkozik rajta, hogy sem az üresen álló házak, sem a helyi vállalkozók szerint túlárazott építkezések nem váltottak ki komolyabb felháborodást ezeken a településeken. A házak a tervezett 51 helyett 94 millióba kerültek egyenként, amikor az építésekkel foglalkozók egy ekkora háznál 60 milliós átlagos árral számoltak a környéken. Az érintettek hozzátartozói sem kaptak több információt, mint a polgármesterek, így egyelőre változatlanul csak annyi látszik biztosnak, hogy a tervezett tízezer kiköltözés helyett jó, ha 2200 megvalósul 2023-ra.