KSH;reálkereset;infláció;átlagkereset;

2022-11-24 12:16:00

A KSH 504 ezer forintra mérte a bruttó átlagbért

Bár szeptemberben a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal növekedett, ezt benyelte az infláció.

Szeptemberben a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal 504 100 forintra nőtt, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 18,4 százalékkal magasabb, 347 500 forint volt. A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 335 200 forintot ért el, szintén 17,8 százalékkal nőtt egy év alatt. A reálkereset 1,9 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző évhez mért, 20,1 százalékos növekedése mellett - ismertette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az MTI szerint.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 480 900 forintra becsülhető, ez 18,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó kereset mediánértéke 409 200 forintot ért el, 17,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 284 900 forint volt, 19,2 százalékkal felülmúlta a tavaly szeptemberit.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó és nettó átlagkereset 17,1 százalékkal 513 200, illetve 341 300 forintra nőtt, a 415 300 forint bruttó medián kereset 17,3 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél. A vállalkozásoknál 16,8 százalékos éves emelkedéssel 512 100 forint volt a bruttó és 340 600 a nettó átlagkereset a közfoglalkoztatottak nélkül, a költségvetési szektorban 17,3 százalékos volt a növekedés és 513 500 forint volt a bruttó és 341 500 forint a nettó átlagkereset.

Január-szeptemberen a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki. A reálkereset 5,1 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző évihez mért, 11,8 százalékos növekedésével számolva.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb, 839 600 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, 315 700 forint.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat lapunknak úgy értékelte, továbbra is meglehetősen vegyes a kép a keresetek alakulásának tekintetében. Ha a pozitív tényezőkre szeretnénk koncentrálni, elmondható, hogy 2022 szeptemberében tovább gyorsult a bérnövekedés Magyarországon, a bérnövekedés gyorsulását pedig nem elsősorban az egyszeri juttatások jelentősebb kifizetése idézte elő. Ha az okokat keressük, a gyorsuló bérkiáramlás legfőbb mozgatórugója az év közben végrehajtott pótlólagos béremelés lehet. Bár a versenyszférában is gyorsult a bérdinamika, mégis az állami szférában zajlott bérrendezések a leginkább felelősek a jelenségért - fejtette ki Virovácz Péter, hozzátéve, amennyiben nemzetgazdasági ágak szerint vizsgáljuk a béralakulást, úgy elsősorban az energiaszektor, a kereskedelem, a pénzügyi és biztosítási szféra, valamint a közigazgatás területén láthatunk komolyabb pozitív változást a bérindexekben.

A szakértő azonban azt is közölte, fontos szót ejtenünk a béradatok negatív olvasatáról is, ami nem más, mint a reálbérek alakulása.

Virovácz Péter szerint a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a 2023-as minimálbér tárgyalások során milyen megállapodás születik végül, ugyanis ez mindenképpen indikatív lesz a gazdaság egésze számára. A jövőre jósolt átlagban 16-17 százalék körüli infláció miatt a szakértő arra számít – hacsak nem lesz 20 százalékos minimálbér emelés –, hogy a bérek vásárlóereje éves átlagban csökkenni fog. Mivel a rendkívül magas év eleji minimálbér emelés komoly kockázatot hordozna egy technikai recesszióval sújtott időszakban, Virovácz Péter úgy vélte, elképzelhető egy hibrid megoldás, vagyis az, hogy az év eleji bértárgyalások csak az első hat hónapra fognak vonatkozni, az év második felében pedig újra megvitatják a minimálbérek meghatározásának mikéntjét.