A jegybanki politikában kiemelten fontos az forintárfolyamának a kérdése – fogalmazott. Ezen a területen olyan trendszerű folyamatokra van szükség, amelyek támogatják az alacsonyabb infláció elérését – mondta Virág. Ezzel az MNB alelnöke ha nagyon óvatosan is, de azt üzente, hogy a jegybank pozitív fordulatnak tartaná a forint trendszerű erősödését.
Mibe fektessünk stagfláció idején?
Recessziós gazdasági környezetben egyértelműen legjobb befektetésnek tűnnek a kötvények, ezen belül is az államkötvények – vélekedtek az Aegon Befektetési Zrt. szakemberei. Bakos Ádám kötvénypiaci szakértő szerint a befektetők csak abban az esetben járhatnának rosszul egy államkötvény vásárlásával, ha az infláció tovább növekedne. Ugyanakkor a szakember szerint a magyar jegybank kellően elkötelezett az infláció letörésére, így ennek a forgatókönyvnek kicsi a valószínűsége. A részvénybefektetést most még nem javasolják a szakemberek, addig míg a gazdaságok a recesszió felé tartanak. Loncsák András befektetési igazgató szerint a részvénybefektetésekkel várni kell addig - vélhetően a jövő év közepéig -, amíg a nagy jegybankok egyre kevésbé aggódnak az infláció miatt, és egyre többet beszélnek a gazdasági növekedésről. A szakember szerint ennek az évtizednek a sztárpapírjait az energiaszektorban, az élelmiszeriparban, illetve az agro-bizniszben lesz érdemes keresni.
Az az Aegon Magyarország befektetői konferenciáján tett kijelentés fordulatot jelent az elmúlt 10 év magyar monetáris politikájában, amit Matolcsy György jegybankelnöksége fémjelez. Az MNB ugyanis az elmúlt évtizedben támogatta a forint leértékelődését, ezt tekintette a kormánnyal együtt is a magyar gazdaság egyik versenyképességi tényezőjének. Az euró ára a 2010-es 290 forint körüli szintekről idén októberig 440 forintig emelkedett – ez lehetett az a pont, ami már a jegybanknak is túl sok volt. A MNB monetáris politikáéért felelős alelnöke ugyan nagyon óvatosan fogalmazott, ám az elmúlt 10-12 évben ilyen kijelentést nem hallhattunk jegybanki vezetőtől. Matolcsy szinte soha nem nyilvánul meg monetáris politikai kérdésekben (amikor ezt legutóbb, szeptemberben megtette, akkor nyilatkozata a forintárfolyam összeomlását eredményezte), a jegybank politikájának kommunikálását alelnökeire bízza. Korábban ezt a szerepet Nagy Márton, most Virág Barnabás tölti be, így az alelnök szavait lehet tekinteni a jegybanki álláspontnak.
Az MNB alelnöke szerint az inflációs fordulat majd csak 2023 első hónapjaiban várható, de érdemi csökkenésre az év második felében lehet számítani, így jó esély van arra, hogy 2023 végére egy-számjegyű legyen magyar infláció, majd 2024-ben térhet vissza a normális szintre. Az elmúlt hónapokban ugyan dinamikusan, 15 százalékkal nőttek a bérek, de októberre az infláció 21,1 százalékra emelkedett, vagyis drágulás kikezdte a reálbéreket. Ilyen jövedelmi környezetben csökken a lakosság vásárlóereje, ez egyre nehezebbé teszi az újabb áremeléseket a kiskereskedelemben.
Az infláció letöréséhez nemcsak a forint trendszerű erősödésére, hanem a jegybanki kamatok tartósan magas szintjére is szükség van – mondta az alelnök. Ez vonatkozik a 13 százalékos jegybanki alapkamatra, illetve a 18 százalékos irányadó, egynapos betéti kamatra. Ez utóbbi sem csökkenhet mindaddig, amíg a magyar gazdaság kockázati megítélése lényegesen és trendszerűen nem javul – tette hozzá. Ez utóbbi függ az ukrán háborútól, az uniós pénzekről való megállapodástól és a magas fizetési mérleghiánytól is, és amíg ezekben érdemi változás nem várható, addig maradhat a 18 százalékos jegybanki irányadó kamat.
A recesszió megérkezett a magyar gazdaságba is, ám mind Európában, mind idehaza, annak mélysége kisebb lehet a korábban jelzettnél. Ezért az MNB várhatóan emelni fogja decemberi előjelzésében az idei évre várható gazdasági növekedés mértékét a korábbi 3,5 százalékról várhatóan 4-5 százalékra, ám a jövő évi egy százalékos GDP-előrejelzésen várhatóan nem változtatnak. Az emelkedő kamatok és a csökkenő lakossági források miatt félfordulatot vár az MNB a lakásárakban is: arra számít, hogy a korábban megszokott gyors árnövekedés megáll – ugyanakkor árcsökkenés nem várható. Az MNB várakozási szerint a következő hónapokban leül a lakáspiac, lényegesen kevesebb tranzakció lesz, mint az elmúlt időszakban.