Szombat este tartották meg a Bartók Világverseny díjkiosztó-gálaestjét a Zeneakadémia Solti-termében. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által szervezett eseményt hatéves ciklusokban rendezik zongoristák, hegedűsök és vonósnégyesek, valamint zeneszerzők számára. Az ez évi kiírásban zeneszerzők pályázhattak hegedű-zongora duókkal, és jól mutatja a rendezvény nemzetközi hírét, hogy Amerikától Európán és Ázsián át Ausztráliáig a világ 31 országából 96 komponista 98 művet adott be, amiből az előzsűri – amelynek tagja volt Fekete Gyula, a Zeneakadémia rektorhelyettese, a Zeneszerzés Tanszék vezetője is – választotta ki azt a 17 darabot, amelyet továbbküldött a végleges döntésre hivatott nemzetközi grémiumnak. Ennek elnöke John Corigliano Oscar-díjas amerikai zeneszerző volt, aki ugyan nem volt jelen a gálaesten, de üdvözlő beszédét felolvasták. „Bartók szerepe felbecsülhetetlen a klasszikus zene világában. Muzsikája generációkon ível át, amit az is jelez, hogy a verseny valamennyi döntőse az ő munkásságából merített ihletet. Műveinek többsége repertoáron van a világ minden táján, Kelet-Európa népzenéjének feltárása pedig megmutatta, hogyan foglalkozik egy nagy zeneszerző a koncertszférán kívüli zenével” – írta.
A díjazottak
Veljko Nenadić a fiatal generáció egyik legtöbbet díjazott és legtöbbet játszott szerb zeneszerzője. Több mint 40 versenyt nyert meg, eddigi legjelentősebb eredménye az első díj, amelyet a 6. Ennio Morricone Nemzetközi Kórusversenyre írt Három haiku című művével szerzett meg: a zsűri elnöke maga Ennio Morricone volt. A belgrádi egyetem zeneművészeti karán tanult zeneszerzést Isidora Žebeljantól és Draško Adžićtól, 2021 óta pedig orgonát tanul Maja Smiljanić-Radićnál.
Thomas Kornél 2020-ban a Müpa zeneszerzőversenyén két díjat nyert, egyet a kamarazenekari, egyet pedig a kamarazenei kategóriában. Műveit a közelmúltban a Müpában, az ICA ClarinetFesten, a Kutztown Egyetemen, a University of North Carolina Greensborón, az Ithaca College-ban és az Ördögkatlan Fesztiválon mutatták be. 2019 óta rendszeresen dolgozik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral, a Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetemen szerezte karmesteri diplomáját, zeneszerzést a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban tanult.
John Corigliano választotta ki a Julliardon végzett Jules Mattont, aki, számos díjat kapott eddigi munkásságáért: a Marcel Bleustein-Blanchet Alapítvány díjazottja (2010), az Institut Catholique de Paris ösztöndíjasa, ahol 2013-ban filozófiából szerzett alapdiplomát, a Banque Populaire Alapítvány ösztöndíjasa (2015), valamint az Île-de-Créations zeneszerzésverseny (2017) és a Grand Prix Lycéen des Compositeurs (2019) közönségdíjasa.
A nemzetközi zsűriben Unsuk Chin Németországban élő, dél-koreai komponista, az orosz Kuzma Bodrov zeneszerző-zongoraművész, a moszkvai Gnyeszin Akadémia és Csajkovszkij Konzervatórium tanára, valamint Baráti Kristóf hegedűművész, a Zeneakadémia tanszékvezetője és Fekete Gyula foglalt helyet. Úgy döntöttek, hogy az 5000 euróval járó első helyezést Két tétel – Impromptu és Perpetuum Mobile című művéért az 1998-ban született szerb Veljko Nenadić kapja. A 3000 eurós második díj az 1986-ban az USA-ban született Thomas Kornélnak (Kornel Thomas) járt Fun-tasto: Reflexió és Életöröm című szerzeményéért. Ők különdíjban is részesültek az UMP Editio Musica Budapesttől: műveik kottáját megjelentetik, és a jövő évi, hegedűsöknek meghirdetendő Bartók Világverseny-forduló választható darabjai között szerepelnek majd. A 2000 eurós harmadik díjat az 1988-ban született francia Jules Matton vehette át Homage to Bartók című munkájáért.
„Bár az elvárások között nem szerepel, egyre többször tapasztaljuk, hogy a fiatalokat Bartók zenéje kifejezetten inspirálja. A Bartók Világverseny elindított egy folyamatot a kortárs zenében, az ifjú zeneszerzők úgy nyúlnak a népzenéhez, ahogyan Bartók tette. A népi muzsika és a klasszikus zene összefonódása jelenik meg több nemzet fiainál is, akik a versenyre pályaművet küldtek nekünk” – mondta Vígh Andrea, a Zeneakadémia rektora beszédében.
A hangversenyen Bartók három műve mellett a helyezést elnyert darabok is elhangzottak Langer Ágnes és Kelemen Barnabás hegedűművészek, valamint Balog József zongoraművész tolmácsolásában.
Fekete Gyula lapunknak elmondta, hogy az elmúlt évek során nem csak a résztvevők száma, a színvonal is emelkedett, a pályamunkák között nem volt kifejezetten alacsony színvonalú. A kísérletező kedvű zeneszerzőket nem kérik pályázatra, olyan darabokat szeretnének íratni, amelyek a Mozart, Beethoven, Bartók művei társaságában is elhangozhatnak egy koncerten. A zeneszerzői nyelv, amelynek része Bartóké is, ma már olyan egyetemes, hogy nem lehet kideríteni, mely országból érkezik egy pályamű, lehetett melléfogni ilyen tekintetben a pályamunkák elbírálása során.
„Bartók a legjátszottabb XX. századi zeneszerző Szerbiában. Én sem tudtam róla, de a Concerto utolsó tételében van egy szerb téma. Vannak balkáni és szerb dallamok műveiben, amelyeket teljesen a saját módján dolgozott fel. Bartók gyerekkorom hőse, a műveit hallgatva nőttem fel. Zongorázni tanultam, és játszottam több darabjait, nagy hatással volt rám, ahogy átemelte a népzenét műveibe” – tudtuk meg Veljko Nenadićtól.
„Bartók a legfontosabb zeneszerző számomra, nagyon sokat tanulok tanulmányozása során, akár zeneszerzőként, akár karmesterként. Ha karom, ha nem, nagyon befolyásol: az a leginspirálóbb számomra, ahogyan építkezik; a művei íve, ami például szolgál. Bár Amerikában születtem, a magyar népzene magyar édesanyám révén közel áll hozzám, de ma már az egész világ zenéje érdekel: amerikaiként először az ottani zene, később az indiai a ragák. Sokféle szín van, nem lehet egyhez ragaszkodni. Meglepetés számomra a díj, volt egy tizennégy éves alkotói válságperiódusom, soha nem gondoltam volna, hogy ilyen eredményt érhetek el” – mondta el Thomas Kornél.
