Azt követően, hogy Elisabeth Borne francia miniszterelnök múlt héten, Berlinben Olaf Scholz német kancellárnál járt, javult ez a viszony. Több kérdésben persze megmaradtak a véleménykülönbségek, elsősorban arról a 200 milliárd eurós német mentőcsomagról van szó, amely az országlakók és a cégek energiaterheit csökkenti. Párizs szerint ezzel tisztességtelen előnybe hozzák uniós szinten a német vállalatokat.
Másrészt a franciák bizalmatlanul tekintenek a németek Kínával kapcsolatos, túl engedékenynek tartott politikájára is. A kritikus hangok ellenére a közeledést jelzi az is, hogy maga Macron elnök az elmúlt napokban három német minisztert is fogadott.
A viták előzőleg odáig fajultak, hogy elhalasztották a német-francia minisztertanács legutóbbi ülését. Ugyanakkor idővel mindkét ország belátta: ez így nem mehet tovább, az Európai Unió is súlyos károkat szenved, ha fenntartják az ellenségeskedést. A közeledésben komoly szerepe volt Emmanuel Macron és Olaf Scholz egy hónappal ezelőtti, az Elysée-palotában tartott találkozójának, ekkor kezdték el megolajozni az EU motorját. Azóta megszaporodtak a Párizs és Berlin közötti miniszteri találkozók. Múlt csütörtökön például Rima Abdul Malak kulturális miniszter látogatott Németországba.
A német-francia közeledésben fontos szerepet játszik az ukrajnai háború, amint ezt mindkét fél hangoztatta is. Másrészt az Egyesült Államok fellépése is erre ösztökélte őket. Washington 370 milliárd dolláros támogatást szán az ipar „klímabarát” átállására, ami aggodalommal tölti el Németországot és Franciaországot és arra figyelmeztetnek, hogy ez a kereskedelmi verseny torzulásához vezethet. Scholz ezért az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti fair play betartására szólított fel. Borne ugyanakkor Berlinben úgy vélte, hogy az amerikai kezdeményezés lehetőség is Európa számára arra, „hogy megerősítse saját eszközeit a beruházások támogatására és az energetikai és ökológiai átállás felgyorsítására.
Scholz és Borne közös nyilatkozatot írt alá az energiaszolidaritásról. A cél a Franciaország és Németország közötti villamosenergia-összeköttetések fejlesztésének felgyorsítása. Bár energetikai kérdésekben is akadnak véleménykülönbségek a két ország között, valójában a német-francia szolidaritás működik energiaügyi szempontból, mivel Párizs segít Berlinnek az orosz gáz hiányának kompenzálásában, Németország pedig biztosítja Franciaország számára az atomreaktorok át télen hiányzó villamosenergiát. – A barátok támogatják egymást a válság idején – hangoztatta Scholz. Az azért kiderült, hogy
Franciaország, a német kancellár meleg szavai ellenére, továbbra is kritikusabban tekint a két ország közötti kapcsolatra. Borne például nem rejtette véka alá, hogy hazája csalódott az energia- és a hadügyeket érintő német lépéseket illetően. Párizst az bosszantja, hogy a németek a haderő fejlesztésénél amerikai és nem francia beszerzésekben gondolkodnak.
Feltűnő volt továbbá az is, hogy maga Scholz nem tett említést az Európai Unió azon erőfeszítéseiről, amely szerint Unió szintű ársapkával fékeznék meg az energia árát, Borne ezzel szemben belement ebbe.
A kritikus hangok ellenére a közeledést jelzi az is, hogy maga Macron elnök az elmúlt napokban három német minisztert is fogadott. Christian Lindner pénzügyi tárcavezetőt, Annalena Baerbock külügy- és Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi minisztert. Különösen a szabad demokrata FDP elnökével, Lindnerrel folytatott megbeszélései voltak figyelemreméltóak és az a lelkesedés, ahogy a német politikus beszámolt erről a találkozóról. Lindner méltatta a "baráti kapcsolatot" és a "szoros együttműködést Franciaországgal". Érdekes ugyanakkor, hogy ez még csak az első találkozó volt közöttük, miközben Macron pártja, az Újjászületés, és az FDP egy európai pártcsaládhoz, a liberális Renew Europe-hoz tartozik.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung értékelése szerint Lindner és Macron kapcsolata elszalasztott lehetőségnek nevezhető. Amikor az akkor még esélytelennek tartott francia elnökjelölt 2017 januári berlini látogatása során találkozót kért az FDP vezetőjétől, Lindner düsseldorfi elfoglaltságaira hivatkozva ezt elutasította. A két politikus közötti viszony a későbbiekben még hűvösebbé vált, mert az Elysée-palota fenntartásokkal szemlélte a Lindner által képviselt szigorú költségvetési politikát.
Amióta azonban Lindner négyszemközt tárgyalt Macronnal, arra összpontosít, ami a közös bennük. Lindner szerint egyetértenek abban, hogy az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt az európai gazdasági fejlődésre és jólétre. Emellett a több százmilliárdos amerikai támogatási csomag is összekovácsolta őket.
Ez utóbbi kérdés nyilvánvalóan szóba kerül Emmanuel Macron és Joe Biden elnök e hétre tervezett washingtoni találkozóján is. A Reuters ezzel kapcsolatban megjegyezte: Macron megpróbálja majd meggyőzni vendéglátóját arról, hogy az Egyesült Államoknak sem állhat érdekében az európai vállalatok gyengítése egy olyan időszakban, amikor a nyugati szövetségesek erős gazdasági versennyel néznek szembe Kína részéről, amely gazdasági erejét diplomáciai nyomásgyakorlásra használja. A francia államfő arra törekszik, hogy az európai vállalatok olyan mentességet kapjanak az Egyesült Államoktól, mint amilyenben korábban már a mexikóiakat és a kanadaiakat részesítették – mondta a francia elnök egyik tanácsadója. Erre a német cégeknek is nagy szüksége lenne, hiszen autógyártóik számára az Egyesült Államok kivételesen fontos exportpiac.