A beruházások növekedéséből a háztartások és a cégek is kivették részüket, a költségvetés ez irányú kiadásai azonban már csökkentek július és augusztus között. Ennek legkézzelfoghatóbb jele, hogy az egészségügyi, szociális ellátásban 18 százalékkal, az oktatásban 7,4 százalékkal csökkent a fejlesztések értéke, tehát e területeken már megkezdődött a spórolás.
Azt is tudjuk, hogy a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves alapon még négy százalékkal nőtt, ám a második negyedhez képest már 0,4 százalékkal csökkent, vagyis elindult a recesszió felé a magyar gazdaság.
Azt eddig is sejtettettük, hogy nem a lakossági fogyasztás húzta a növekedést a harmadik negyedben, azonban ezt megerősíti a mostani beruházási adat.
Az, hogy a jövedelmeket nem fogyasztásra, hanem beruházások használják fel, egyrészt azért örvendetes, mert ez a jövőbeni növekedést alapozza meg, másrészt a lakossági fogyasztás visszaesése segítheti az inflációs fordulatot, amire az elemzők 2023 elején számítanak. Ugyanis csökkenő fogyasztás és mérséklődő reáljövedelmek mellett a kereskedelem sem tudja tovább emelni az árait a korábbi mértékben, az elmaradó drágulás pedig egyenes utat nyithat az infláció fékeződéshez.
A felhalmozási kiadásokon belül a teljesítményérték közel kétharmadát képviselő építési beruházások 10 százalékkal nőttek, az egyharmadát kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 3,3 százalékkal emelkedett. A nemzetgazdasági termelés legnagyobb részét képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (31 százalékkal) nőttek, így ez a terület jelentősen segítette a beruházások volumennövekedését. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek köszönhető, de a növekedésben szerepet játszott a járműgyártás beruházásainak újbóli élénkülése is. Jelenleg több akkumulátorgyár építése, bővítése folyik, Debrecenben (CATL) , Gödön (Samsung SDI), illetve Iváncsán (SK Innovation), és ezek az órásberuházások húzhatták meg a növekedési adatokat. Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt hétvégén jelentette be, hogy a debreceni BMW gyár mellett a bajor autókonszern egy elektromos autókhoz való akkumulátorgyárat is felépít, így a feldolgozóiparon belül az autógyártás mellett jövőben az akkumulátorgyártás lesz a másik fő növekedési motor. Amint ezen beruházások beindulnak, hatalmas lökést adhatnak a magyar gazdaság növekedésének is, igaz jelentős környezeti terhelést is okoznak a kiemelkedő energia és vízigényük miatt, amelyek nem mellesleg újabb beruházásokat igényelnek.
