sztrájk;Magyarország;bíróság;autóbusz;ítélet;Volánbusz;sofőr;

2022-11-30 06:05:00

A bíróság szerint jogszerű volt az októberi akció, ma újabb sztrájk előkészítését jelenthetik be az autóbuszvezetők

A munkabeszüntetés célja általánosságban a munkabérek növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása volt, ami jogos követelés.

Jogszerű volt a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) október 25-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja – értesült lapunk a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla döntéséről. Ezzel hatályban hagyták az elsőfokú bíróság döntését, amely rögzítette, hogy a munkabeszüntetés célja általánosságban a munkabérek növelése és a dolgozók munkakörülményeinek javítása volt, ami jogos követelés. A MÁV-csoporthoz tartozó Volánbusz Zrt. akarta elérni annak kimondását, hogy a munkavállalók tiltakozása jogszerűtlen volt. A jogerős döntés birtokában információnk szerint várhatóan ma újabb munkabeszüntetés előkészítését jelentik be az érdekvédők.

Mindez különös megvilágításba került, hiszen az osztrák vasutasok hétfőn 24 órára teljesen megbénították az országuk vonatközlekedését, a nemzetközi járatokat sem engedték át a határon. Magyarországon jelenleg ilyen sztrájk elképzelhetetlen, mert a Orbán-kormány sorozatos törvénymódosításai egyes ágazatokban gyakorlatilag megtiltják, máshol a még elégséges szolgáltatások megtartásához kötik a jogszerű munkabeszüntetést. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezetei Szövetség (MASZSZ) elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte lapunknak: szoros kapcsolatban vannak osztrák kollégáikkal, de ők még soha nem beszéltek ilyen korlátról.

Szabó Imre Szilárd munkajogász ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott lapunknak: megnyugtató a volánbuszos sztrájk esetében a bíróság döntése, amely helyesen hivatkozott a következetesen érvényesülő bírói gyakorlatra.

Korábban a szociális ágazat bíróságon harcolta ki a még elégséges szolgáltatások listáját, a légiirányítóknál kormányrendelet tette lehetetlenné a sztrájkot, idén a pedagógusok sztrájkjogát is rendeletben korlátozta az Orbán-kormány, több közlekedési szakszervezet pedig – mint a fenti példa is mutatja – szintén a bíróságon harcolt azért, hogy a munkáltató elismerje a tervezett vagy megtartott munkabeszüntetés jogszerűségét. Idén február 2-án a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) döntött arról, hogy március elején határozatlan idejű sztrájkot hirdet a vasúti személy- és áruszállításban, ha nem fizeti ki a MÁV a dolgozók 2021-es reálkereset veszteségét. Az állami közszolgáltató vállalatokkal hároméves bérmegállapodást kötött a kormány, ami szerint 2021-2023 között összesen 15 százalékos béremelést kapnak a munkavállalók. A MÁV-csoport úgy döntött, ebből 2021-re nulla százalékos bérnövekedést foglal szerződésbe, a Magyar Posta pedig jövőre csak kettő százalékot köteles adni. Abban azonban egyetértés van, hogy a drágulás és a rezsiárak megugrása miatt ezek a megállapodások tarthatatlanok.

Cikkünkre reagálva a Volánbusz Zrt. jelezte, a Kúriához fordul, mert nem fogadja el, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is jogszerűnek találta a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) október 25-i két órás figyelmeztető sztrájkját. A cég arra hivatkozik, hogy az érdekvédők követeléseinek nagy része a jelenleg érvényben lévő kollektív szerződést akarja megváltoztatni, amire nincs lehetőség, nem állhatnak elő például bérkövetelésekkel. A bíróságok szerint csak az egységes üzemanyag-normarendszer megvalósítása és a munkába járás szabályozása érdekében lehet sztrájkolni – hangsúlyozta a Volánbusz. Ezt a szakszervezet sem vitatja, de ha bármilyen okból jogszerű sztrájkot lehet tartani, élnek a lehetőséggel, így, ha decemberben nem sikerül megegyezniük a cég vezetőivel legalább a két követelésről, akkor január 2-án munkabeszüntetést szerveznek.