korrupció;Budapest;jelentés;

A Bálnától a biodómig – Elkészült a budapesti korrupcióról szóló jelentéstervezet

A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték.

A fővárosi önkormányzat 2020 nyarán eseti bizottságot hozott létre az előző ciklusok korrupciógyanús beruházásainak vizsgálatára. A munka jóval tovább tartott, mint azt előzetesen tervezték, így csak most állt össze a Fővárosi Közgyűlés számára készülő jelentés tervezete, amit legkorábban a decemberben vitathatnak meg a képviselők.

A Havasi Gábor (Momentum) vezette grémium összesen 10 ügynek próbált a végére járni. A fő cél a folyamatok jobb megértése, a rendszerszintű problémák feltárása volt. A gyanús projekteket két éve vizsgáló eseti bizottság két éves munkáját összegző 200 oldalas tervezetben mindösszesen 14-szer szerepel a korrupció szó, az is jobbára két már korábban kivizsgált ügy – a parkolás és az M4-es metró esete – kapcsán.

A jelentés leszögezi, hogy a legtöbb esetben a

„fővárosi források elégtelensége tekinthető a visszás helyzetek kialakulását előidéző legfontosabb tényezőnek”.

 Az elmúlt 20 évben Magyarország GDP-jének 34-39 százalékát állították elő Budapesten, de a főváros 2010 óta a GDP alig 1,6 százalékát kapta meg, s ez arány 2021-re 0,6 százalékra csökkent. Saját forrás híján a város már a beruházások elindításakor az „optimálistól messze eső kényszerpályára” került, kizárólag kölcsönből, állami, uniós támogatásból vagy PPP konstrukcióban – vállalkozói tőke bevonásával – valósíthatták meg a projekteket. A kormány döntő befolyással bír a fővárosi beruházásokra. A főváros választott vezetői helyett a végső soron a kormány dönt arról, mi valósul meg Budapesten. Több beruházás esetében „a fővárosi szempontokra érzéketlen, rossz kormányzati döntések” okolhatóak azért, hogy a projektek félrementek.

A másik rendszerszintű problémaként a pénzügyi és műszaki kockázatok visszatérő alábecslését, a későbbi üzemeltetési szempontok értékelésének elmaradását azonosította a bizottság. A város nulla pénzügyi mozgástér és a külső finanszírozóktól való totális függés ellenére indított grandiózus fejlesztéseket anélkül, hogy a rendre bekövetkező költségemelkedésre tartalékot képeztek volna. A kiírt tenderek többnyire alkalmatlanok voltak arra, hogy felmérjék a jelentkezők alkalmasságát, a mindenkori városvezetésben pedig nem volt igény a szoros nyomon követésre.

A különböző ügyek tanulságait egyenként is részletezi a tervezet. Ezek címszavakban: a „patkány-tenderen” olyan cég nyert, amely az első időszakban nem volt felkészült a feladat ellátására. A Biodóm megvalósításához nem voltak meg a szükséges személyi, szervezeti és pénzügyi feltételek, miközben se a kormány, se a főváros nem gyakorolt érdemi kontrollt. A fővárosi parkolás üzemeltetését 2011-ben az önkormányzatokra bízták, ellehetetlenítve az egységes rendszer kialakítását, ennek törvényi feltételei ma is hiányoznak. A Rác fürdő projekt leállításáról úgy döntött a Tarlós István vezette főváros, hogy nem volt világos elképzelése a folytatásról. A felelőtlen vezetői hozzáállás következtében a felújított épület leromlott, a fürdő még mindig nem nyithatott meg, az önkormányzatot jelentős anyagi kár érte. A 3-as metró sorsát a kormány határozta meg, a kabinet döntött a bevonható uniós forrás nagyságáról és arról is, hogy új szerelvények vásárlása helyett a régieket újítsák fel.

A jelentés egyik legmeghökkentőbb megállapítása szerint a 4-es metró a közismert 453 milliárd forint helyett csak 380 milliárd forintba került. 

Az induló becslés 290 milliárdról szólt. A csökkenés annak tudható be, hogy a projekt irányítását átvevő politikai szereplők 2012-ben az összes vállalkozói követelést súlyozás nélkül belefoglalták a költségbecslésbe, majd ezt a valós árhoz képest megtakarításként tüntették fel.

Az e-jegynél egy működő modell átvétele helyett csúcstechnológiás rendszert akartak kiépíttetni egy olyan céggel, amely még hasonlót se csinált soha, a BKK pedig úgy zárta le az egyeztetési eljárásokat, hogy tisztában kellett lennie azzal, hogy a tényleges műszaki megvalósítás bemutatását nélkülöző pályázat árai nem lehetnek megalapozottak. Ráadásul a szerződés aláírása után a kormány alapvetően megváltoztatta az üzemeltetés törvényi feltételeit. A BKV körüli botrányok mögött a pénzhiány miatti elavultságot, a hektikus finanszírozás demoralizáló hatását látták, ami a fegyelmezett gazdálkodás ellen hatott.

A Bálna államnak való eladásakor nem kötötték ki, hogy az épületet legalább részben fővárosi célra kell használni. „Nagy luxus volt a fővárosnak megépíteni egy különleges rendezvényhelyszínt, ami csak arra van, hogy a Fidesz kongresszust és eredményvárót tartson benne. Ha a ferencvárosi önkormányzat szeretné kibérelni a Bálnát, nem kapjuk meg. Teljesen nyilvánvaló politikai indok miatt nem bérelhetjük ki – idézi a jelentés Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármestert.

Nincs kit felelősségre vonni

A már lezárt büntetőeljárásokra figyelemmel a bizottság nem tesz javaslatot büntetőfeljelentésre, újabb polgári jogi, illetve fegyelmi eljárások indítására. Akikkel kapcsolatban ez felvetődhet „már nem tartoznak a fővárosi önkormányzat, illetve gazdasági társaságai állományába”. Ugyanakkor azt javasolják a városvezetésnek, hogy éljen felterjesztési jogával az Országgyűlés felé a fővárosi önkormányzat, a közösségi közlekedés finanszírozásának átalakítására készüljön egy költség-hatékonyságot növelő terv, beleértve a meglévő díj- és kedvezményrendszer áttekintését is. Új projektet ezentúl csak hozzáértő projektmenedzsment csapattal indítsanak, előzetesen egyeztessenek a várható jogszabály-változásokról a kormánnyal, törekedjenek a széles körű társadalmi konszenzus kialakítására, a közbeszerzéseknél ügyeljenek jobban a szakmai, műszaki követelményekre, legyen erősebb a projektek feletti kontroll. A főváros adja át a Biodóm tulajdonjogát az államnak és kérje fel a kormányt közvetítésre az M3-as metrókocsik gyártójával fennálló jogvitában.