– Van már olyan háziorvosi és házi fogorvosi rendelő, ahol letekerték a fűtést, a betegek a váróban kabátban ülnek – mondta lapunknak Nagy Ákos fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke. Azt követően kerestük meg, hogy a háziorvosok és a fogorvosok a belügyminisztertől kértek segítséget a rezsiszámláik kifizetéséhez: akad alapellátó, aki öt-tízszeres kiadásnövekedésről számolt be.
A praxisok nagy többsége önkormányzati rendelőben működik, de a szintén nehéz helyzetben lévő helyhatóságok nem biztosítanak támogatást a megnövekedett rezsire. Nagy Ákos hozzátette: a köztestület háziorvosi csoportja felmérte, hogy mekkora a baj. Kérdőívükre mintegy 1600 körzetből érkezett válasz, a válaszadók kétharmada háziorvos, egyharmada fogorvos.
A praxisok több mint kétharmadában gáz, ötödében távhő biztosítja a meleget – idézte a felmérés adatait Nagy Ákos. Hozzátette: a praxisok több mint felében nincs az alapértelmezett fűtésen kívül más lehetőség. Kevesebb mint egyharmaduk rendelkezik alternatív megoldásként fűtésre is alkalmas légkondicionálóval. Megújuló energiaforrása pedig alig nyolcaduknak van. Probléma az is, hogy a körzetek háromnegyedében többen is használják ugyanazt a rendelőt.
– A praxisok bevételéből nem finanszírozhatók az energiaköltségek – érvelt a kamarai alelnök. – Jelenleg a fogorvosok 380 ezer, a háziorvosok 520 ezer forintot kapnak "rezsitámogatás" jogcímen havonta, ami valójában nem csupán rezsitámogatás, hanem egyfajta alapdíja a praxisoknak, amiből bért, eszközöket, tehát a rezsin kívül más napi költséget finanszíroznak a rendelőkben.
Ezért is írtak levelet a belügyminiszternek, akitől egyebek mellett azt várják, hogy növelje egységesen 640 ezer forintra az alapellátóknak járó rezsitámogatás összegét. Nagy Ákos elmondta:
miközben közfeladatot látnak el, a helyhatóságok háromnegyede nem biztosít semmiféle iparűzésiadó-kedvezményt vagy mentességet, ezért kérik, hogy a praxisok közfinanszírozásból származó bevétele legyen teljesen iparűzési adó mentes.
Míg a háziorvosok és a fogorvosok a rezsiemelés kompenzációjáért küzdenek, a Magyar Orvosi Kamara másik fronton küzd. A testület megfelelő demonstrációs eszközt keres, miután igencsak elégedetlen azzal hogy az egészségügy tervezett átalakításának parlamenti vitája során nem vették figyelembe a szakmai javaslataikat. Egy belső terjesztésű kérdőívben arra kíváncsiak, milyen tiltakozó akciót támogatna az orvostársadalom. A választási lehetőségek között a rendkívüli küldöttgyűlés, az önként vállalt túlmunka felmondása, illetve a felmondások letétbe helyezése szerepel.
Túlfeszítették a húrt a kormánypártok, tiltakozó akcióra készül az orvosi kamaraAz Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága csütörtökön tárgyalta az egészségügy átalakítását célzó csomagot. Ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy a kamara által kért módosításokkal kiegészülhetett volna a kormányzati javaslat. Bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár ezt megelőzően a Népjóléti Bizottság keddi ülésén azt ígérte, az orvosi kamara módosító javaslatai közül néhányat be fognak építeni a végleges törvénybe, ez elmaradt.
A kamara többek között azt kifogásolja, hogy a munkáltató tetszése szerint 20 százalékkal csökkentheti az orvosi béreket, és akár 3 órás ingázási távolságra száműzheti „az elégedetlenkedőket.”
