"Újra le kell ülnünk a szakszervezetekkel tárgyalni, mert a megállapodás közelében voltunk a minimálbéremeléssel kapcsolatban, ami közelítette volna a várható infláció mértékét. Nagyjából annak felelt volna meg a béremelés mértéke. A munkáltatók részéről azonban ennek az volt a feltétele, hogy 2-3 százalékponttal csökkentse a kormány a munkáltatói járulékot, ahogy az előző években is tette" - kommentálta Orbán Viktor keddi bejelentését a Portfolionak nyilatkozva Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
A KAVOSZ ünnepi rendezvényén ugyanis a miniszterelnök azt mondta, hogy a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat, nem tudja kigazdálkodni a költségvetés. Kijelentése így alapjaiban rengette meg a minimálbérről szóló tárgyalásokat.
Pedig Rolek Ferenc szerint a tervezett 2023-as béremelés mértéke után fizetendő többletjárulék visszahozta volna a költségvetésnek a könnyítésből származó bevételkiesést. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, 15 százalék körüli emelésre volt esély, ez azonban a miniszterelnöki bejelentéssel elúszott. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke pedig azt mondta a Portfolionak, hogy szerinte a szakszervezetek által elvárt minimálbéremeléshez nem is kellene előfeltételül szabni az elmúlt évek általános szociális hozzájárulási adó csökkentési gyakorlatának folytatását.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy vélte, Orbán Viktor bejelentése tovább nehezíti a minimálbér-tárgyalásokat, amelyek amúgy sem voltak könnyűek. „A kimagasló infláció miatt hatalmas az elvárás a munkavállalók részéről” - közölte, hozzátéve, a reálveszteség elkerüléséhez szükséges minimálbéremelési mérték jövőre 26 százalék kellene legyen. Zlati Róbert szerint a munkáltatói oldal ezt a számot pusztítónak nevezte, az álláspontok közelítése érdekében reméltek kormányzati segítséget, ami azonban a jelek szerint nem lesz.
