Megszületett az Európai Föderáció víziója a közös elnökkel, csak az a kérdés, ki lenne benne

Yannis Karamitsios Time for a European Federation című politikafilozófiai műve alapján tárgyalták meg az ügyet egy kerekasztal-beszélgetésen.

Eljött az ideje az Európai Föderációnak? – ezzel a címmel tartottak pártfüggetlen kerekasztal-beszélgetést a MagNet Közösségi Házban nemrég Yannis Karamitsios, az Európai Bizottság jogi tanácsadójának, egyben az európai föderalista mozgalom tagjának a Time for a European Federation című könyvéről, a szerző részvételével.

Az eszmecserében korunk átfogó nemzetközi kérdéseire igyekeztek választ adni, mint például a klímaválság, az orosz agresszió, a globális világ kihívásai, valamint az élelmezési- és energiabiztonság ügye. A beszélgetés elején Yannis Karamitsios vázolta a fennálló problémákat: Európa szerinte hanyatlási folyamatot él át a gazdasági-, technológiai-, klíma- és energiaválság közepette, miközben Kínával, az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is lépést kellene tartani a fejlődésben.

Ez a helyzet véleménye szerint egységesebb Európa létrehozását, egy egységes Európai Föderáció megalkotását teszi szükségessé, amelyben számos kérdésre közös választ adhatnának a tagállamok, például külügyek, hadügyek, szociális ügyek terén. A szerző érvelése szerint nem elég a gazdasági és esetleg környezetvédelmi szövetség, közös európai minimumokra, értékekre lenne szükség például a jogállamiság vonatkozásában. Emellett közös európai elnököt is szorgalmaz az államszövetség élére. Ez azonban szerinte nem jelentene brüsszeli szuperkormányt sem, a szubszidiaritás elvének megfelelően mindent az indokolt szinten lehetne kezelni, s az Európai Föderáción belül megmaradna minden nemzeti önazonosság, identitásbeli, illetve kulturális sajátosság, legyen szó például történeti emlékezetről, vagy a nemzeti futballválogatottakról.

Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság (MET) elnöke felsorolta az európai egység és az Európai Unió eddigi fontos vívmányait, például, hogy nem terhelte kontinentális háború a térséget a második világháború óta. A MET elnöke beszédében kritikát fogalmazott meg a nemzetállamokra építő Európa koncepciójával szemben: szerinte a jellemzően „illiberális”, populista, valamint euroszkeptikus politikai erők nem tudják igazán, hogy mit is akarnak pontosan, csak azt, hogy mit nem. Hegedűs István mindenesetre úgy véli, ebben az ügyben nem volt még igazi vita, hiszen néha még a jelenleg létező EU-t is nehéz megvédeni a populista bírálatokkal szemben, az Orbán-kormány Brüsszellel folytatott harcában sok fontos téma elsikkad. Az Európai Unió persze nem tökéletes – ismerte el, de hozzátette, erre szerinte nem az euroszkeptikusok válasza a helyes, hanem éppen ellenkezőleg, erősebb Európára van szükség.

Brandt Balázs, a Fiatal Európai Föderalisták (JEF Hungary) elnöke ugyanezen a vonalon haladt tovább, szerinte az euroszkeptikusok és a föderalisták is látják az Európai Unió hibáit, de míg előbbiek ezeket szimplán maguk mögött akarják hagyni, addig utóbbiak megpróbálják a hibákat megjavítani. Szerinte legelőször minél intenzívebb vitára van szükség a kérdésben, meg kell alkotni a témában a jelenleg még nem létező párbeszédeket. A JEF Hungary elnöke szintén megerősítette, hogy az Európai Föderáció víziójának a szubszidiaritásra kellene épülnie.

A beszélgetés moderátora, Seprenyi Anita minderről úgy vélekedett, hogy meg kellene alkotni a közös európai identitást is: lényeges, hogy a nemzeti zászló mellett az Európai Unió zászlaja minél több helyen jelenjen meg az országban, de az is fontos lenne, hogy ünnepek, fontos események alkalmával a nemzeti himnusz mellett az EU himnusza is felcsendüljön.

Ami a közös európai értékeket illeti, lapunk felvetette, hogy az Európai Föderáció gondolatának megvalósulásához rengeteg konzervatív beállítottságú embert, illetve politikai erőt, véleményformálót is meg kellene győzni, olyanokat, akik adott esetben például belpolitikai részletkérdésekben nem ugyanazokat az elveket vallják, legyen szó akár abortusztörvényről, vagy az azonos neműek házasságának kérdéséről. Mindezt például az Orbán-kormány szimpatizánsainak esetében különösen nehéz lehet, ezért megkérdeztük a szerzőt, hogyan képzelné el ezen ügyek tisztázását. Yannis Karamitsios úgy válaszolt, alapvetően

ahol egészen más törvények léteznek például Alabamában és Kaliforniában. Hegedűs István ugyanakkor mindehhez hozzátette, természetesen az sem mindegy, hogy konzervatív beállítottság alatt pontosan mit értünk, hiszen ennek is más számít például Görögországban és más Magyarországon.

Az Európai Föderáció ügyének bökkenőjeként lapunk azt is felelevenítette, hogy az európai egységet az Egyesült Államok viszonyaihoz képest nagyban megnehezítheti, hogy jóval több történeti, nemzeti jellegű sérelemmel kell megküzdeni: csak Magyarország vonatkozásában példaként említhetjük, hogy Szlovákiában mind a mai napig nem helyezték hatályon kívül a Beneš-dekrétumokat, vagy, hogy Romániában azóta sem érvényesítették a nemzeti kisebbségeknek kulturális autonómiát és jogegyenlőséget ígérő 1918. évi gyulafehérvári nyilatkozat vállalásait. Kérdésünkre, hogyan kívánnák orvosolni ezeket a problémákat egy esetleges Európai Föderáció keretein belül, Yannis Karamitsios úgy válaszolt, az államszövetség minden polgárának azonos emberi jogokat kell garantálni, emellett elképzelése szerint az Európai Föderáció összes tagállamának nyelve hivatalos nyelvként lenne elismerve, ehhez igazodnának a jogok is, természetesen az etnikai viszonyok figyelembe vételével.

A szerzőt arról is kérdezték, pontosan milyen ügyeket vonna európai hatáskörbe és mit hagyna meg tagállami szinten, ezzel kapcsolatban kifejtette, ez akár egy adott témakörön belül is változhat. Ha az adóügyeket illetően például arról van szó, hogy mennyit kell költeni a közös európai hadseregre, az az Európai Föderáció ügyeire tartozna, az viszont, hogy a kizárólag adott tagállamot érintő ügyekre – például oktatásra, egészségügyre – hol mennyit áldoznak, azt értelemszerűen a tagállamok döntenék el. Ugyanakkor az oktatáson belül is meghatározna közös pontokat: míg a humán tantárgyak – történelem, irodalom – tagállami tanterv szerint működnének, addig a reáltárgyakhoz – matematika, fizika – már szabna egy európai közös tantervet.