Orbán Viktor kormányfő október közepén, Berlinben tett látogatása jelezte, mennyire lehűlt Berlin és Budapest viszonya. Természetesen Németország számára továbbra is fontosak a magyarországi befektetések, de politikai tekintetben Németország levette a kezét Magyarországról, s ennek is lehet szerepe abban, hogy az Európai Bizottság a Budapestnek szánt uniós támogatások megvonására tett javaslatot. Lengyelország ugyan még szintén nem kapott pénzt az uniós helyreállítási alapból, s csak látszatintézkedéseket hozott az úgynevezett igazságügyi reform orvoslására, de nemzetközi megítélése sokkal pozitívabb, mint Magyarországé, amiben döntő szerepe van Varsó hozzájárulásának Ukrajna katonai és szociális megsegítéséhez.
A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és elnöke, Jaroslaw Kaczynski nem szakított németellenes retorikájával, az ország továbbra is kártérítést követel például a németek második világháborús rémtetteiért, sőt, hétvégén ismét elítélte a németek európai „dominanciáját”, Berlin mégis egészen máshogy viszonyul Mateusz Morawiecki kabinetjéhez, mint Orbánéhoz, amit több, az elmúlt hetekben tett lépése is igazol.
Mi áll a német törekvések hátterében? Az egy évvel ezelőtti német kormányváltás után Olaf Scholz kancellár kissé mintha elfelejtkezett volna arról, hogy Németország Európa sorsáért is felelős. A kabinet azonban később ráébredt arra, hogy az Unióban is vezető szerepre kell törekednie. Scholzék azonban az Európa-politikát kissé máshogy képzelik el, mint Angela Merkel. Az előző kancellár úgy vélte, hogy erős német-francia tengelyre van szükség, enélkül elképzelhetetlen a jól működő Európa. Scholz – nyilván a háború következtében megváltozott viszonyok miatt – megkerülhetetlennek tartja a kapcsolatok normalizálását Lengyelországgal. Ezzel nem a visegrádi államokat akarja megosztani, ennek nem is lenne értelme, hiszen
Berlinben is látják azt, hogy a V4-nek vége, s a magyar kormány már a közép-európai országok együttműködésében is idegen testnek számít oroszbarátsága miatt.
Nem lesz könnyű dolga Scholz kabinetjének, mert a jelenlegi lengyel kormány politikájának egyik alapvető eleme a németellenesség. De azért az látható, hogy a varsói kabinet egyelőre nemigen tudja, hogyan reagáljon a németek kísérleteire.
Pedig Berlin számos, a békülés szándékára utaló lépést tett. Hogy azonban Varsó számára ez milyen dilemmát jelent, azt a Patriot rakétavédelmi rendszer németek általi felajánlása is híven mutatja. Németország úgy vélte, hogy a rakétaincidens jó lehetőség a békülésre. Mint ismeretes, az ukrán rakétavédelmi rendszer egy lövedéke lengyel területen landolt, de egy ideig nem volt világos, hogy nem orosz rakéta hullott-e lengyel földre. Az ügy rávilágított arra, hogy meg kell erősíteni a NATO tagországok légvédelmét. „Lengyelország barátunk, szövetségesünk és Ukrajna szomszédjaként különösen kiszolgáltatott” – mutatott rá Christine Lambrecht német védelmi miniszter, s közölte, hogy a német fegyveres erők Patriot-rendszereivel a lengyel légteret is védeni kívánják.
A nagyvonalú ajánlatra Varsó nem volt felkészülve, elvégre az nem illik bele a kormány németellenes retorikájába. A dilemma abban állt, hogy miképpen lehet a lengyeleket a németek ellen hangolni hergelni a jövő évi választás közeledtével, ha Scholz kormánya ilyen lépéseket tesz. Valószínűleg nem is volt erre koncepció, mert Mariusz Blaszczak lengyel védelmi tárcavezető kezdetben "elégedetten" fogadta az ajánlatot, és bejelentette, hogy hazája a legmodernebbnek számító légvédelmi rendszert a lengyel-ukrán határon kívánja alkalmazni.
Röviddel ezután azonban váratlan fordulat történt. A lengyel miniszter ugyanis ezt írta a Twitteren: „azon ajánlattal fordultam a német félhez, miszerint a Lengyelországnak javasolt Patriot rakétákat adjuk át Ukrajnának, hogy azokat az ország nyugati határán állomásoztassák.”
Ez az elképzelés egyébként nem számít teljesen újnak Lengyelországban. Roman Polko nyugalmazott tábornok már előzőleg több interjúban is felvetette, hogy a NATO-nak a nyugat-ukrajnai légteret is biztosítania kellene. Erről azonban az észak-atlanti szövetség hallani sem akar, amint azt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a napokban hangsúlyozta is.
Németországnak nem tetszett Varsó válasza, Annalena Baerbock külügyminiszter szerint ez nem jó ötlet. Berlin - és a NATO - ennyire nem kíván közvetlenül részt venni a háborúban, ráadásul egy ilyen lépést Oroszország aligha hagyna szó nélkül. Berlinben negatív visszhangja volt annak is, hogy miközben kezdetben Lengyelország láthatóan jónéven vette a felajánlást, később mégis – feltehetően a németellenes politika fő képviselője, Kaczynski közbenjárására – változtatott álláspontján. A wPolityce.pl lengyel kormánypárti hírportál beszámolója szerint azonban nem csak erről volt szó. Németország valójában nem átadni akarta a rakétákat a lengyeleknek, akik egyébként már rendelkeznek Patriotokkal, hanem a saját rendszerüket telepítették volna. A portál a varsói védelmi minisztérium forrásaira hivatkozva arról számolt be:
a tárcának nem tetszett, hogy a lengyel katonák a Bundeswehr parancsnoksága alá kerültek volna.
A varsói fordulat mögött mégis inkább a jövő évi parlamenti választás áll. "A lengyel védelmi miniszter javaslata lengyel belpolitikai üzenet, a választási kampány része" – vélekedett Agnieszka Lada-Konefal, a darmstadti Német Lengyelország Intézet igazgatóhelyettese a ZDF műsorában. Mint mondja, a kormánypárt célja fenntartani ezt a németellenességet, mert ugyan „nem minden lengyel és nem is minden PiS-szavazó rendelkezik németellenes attitűdfel, de a párt törzsszavazói igen”. Mint a német-lengyel kapcsolatok szakértője rámutat, ezek az üzenetek mind nekik szólnak.
Berlin azonban továbbra is kitart a Patriotok lengyelországi állomásoztatására tett ajánlata mellett. Thomas Bagger, Németország varsói nagykövete ugyanakkor a Rzeczpospolita című napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy Lengyelország javaslata „nehezen érthető". A kormány illetékeseinél árnyaltabban fogalmazott Andrzej Duda lengyel elnök. Mint nyilatkozta, Lengyelország biztonsága szempontjából jobb lenne, ha a rendszer „egy bizonyos távolságban lenne", de azt is hangsúlyozta, hogy a végső döntést Németország hozza meg.
Fontos követelést teljesített Berlin
A német kormány Lengyelországhoz való közeledést a Bundestag által múlt héten elfogadott költségvetés is tükrözi. Berlin első ízben biztosít forrásokat a bevándorlók lengyel anyanyelvi szintű oktatásának finanszírozására, ami igen fontos gesztus a kormányzó Jog és Igazságosság párt hatalomra kerülése óta befagyott kapcsolatok helyreállítására.
A 2023-as német büdzsében egymillió eurót, 2024-ben és 2025-ben pedig 2-2 millió eurót kívánnak elkülöníteni a lengyel bevándorlók gyermekeinek a lengyel nyelvoktatásra, amelyet eddig az egyes tartományok finanszíroztak. A pénz felett a szászországi St. Marienthalban működő KoKoPol lengyel nyelvi kompetencia- és koordinációs központ rendelkezik.
A szövetségi kormány és az azt támogató pártok megtették az első lépést a lengyel nyelv anyanyelvi oktatásának kiegészítő szövetségi finanszírozása felé" - idézte Dietmar Nietant, a német külügyminisztérium Lengyelországgal való együttműködésért felelős koordinátorát a Deutsche Welle.
Valóban rendlívül fontos fejleményről van szó, hiszen Lengyelország a lengyel nyelv oktatásának pénzügyi támogatását régóta követelte Berlintől. A kérdés tavaly került középpontba, amikor a lengyel kormány csökkentette a lengyelországi német kisebbség német nyelvoktatására szánt összeget: Przemysław Czarnek oktatási miniszter el is ismerte, hogy ezzel fokozni akarták a Németországra gyakorolt nyomást. Lengyelország évente 50 millió eurót költ a német nyelv anyanyelvi oktatására, jelentette ki Czarnek a Deutsche Wellének adott interjúban, és megjegyezte, ha Németország hasonló összegre emelné a lengyel nyelv oktatására szánt kiadásait, Varsó újraindítaná a német nyelv oktatásának teljes finanszírozását.
Ám más téren is érzékelhető, hogy valamiféle elmozdulás mégiscsak érzékelhető Varsó Berlinnel szembeni politikájában. A két ország a napokban megállapodott abban, hogy szorosabban együttműködnek az olajellátás terén. Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter, a Zöldek politikusa és lengyel kollégája, Anna Moskwa csütörtökön közös nyilatkozatot írtak alá erről. A dokumentum szerint a cél a finomítók működésének és a megfelelő mennyiségű nyersolajellátás biztosítása. A lengyelországi Gdanskban és Plockban, valamint németországi Schwedtben és Leunában működő olajfinomítók szorosabb együttműködéséről van szó. Moskwa szerint a lengyel csővezeték-hálózathoz csatlakozó finomítók számára optimalizálni kell az olajszállítás feltételeit.
Habeck úgy véli, a nyilatkozat fontos lépés a két ország energiabiztonsága felé. A német kormány döntése értelmében az új évtől kezdve leállítja az orosz olajvezetékeken keresztül történő olajszállításokat. A PCK schwedti finomítóját eddig Oroszországból, a Druzsba kőolajvezetéken keresztül látták el olajjal. A szövetségi kormány még mindig keresi az alternatívákat. Csak nemrégiben merült fel, hogy Gdanskból Schwedtbe szállítsák az olajat.