Sok a kérdőjel az orosz kőolajat sújtó EU-s árplafon körül, az oroszok keményen visszavághatnak

Ukrajna magával az árplafonnal elégedetlen, a felére csökkentené a hordónkénti maximum 60 dollárról.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot az orosz kőolajra vonatkozó, az Európai Unió által elfogadott árplafon miatt. A hordónkénti 60 dolláros felső határ szerinte nem akadályozza meg Oroszországot a háborút folytatásában. Az Európai Unió pénteken állapodott meg a lépésről, amely az orosz nyersanyag tengeri szállítására vonatkozik. Az intézkedéshez a világ hét legfejlettebb ipari állama, a G7 és Ausztrália is csatlakozott.

Az árplafon célja, hogy Oroszország nehezebben tudja kijátszani az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókat azáltal, hogy az EU-n kívül értékesít nyersanyagot. Kína és India például továbbra is képes lesz orosz olajat importálni, de az európai vállalatoknak harmadik fél számára tilos lenne olajat szállítani a 60 dolláros felső határ feletti árakon.

A moszkvai vezetés ugyanakkor bejelentette, nem fogadja el az árplafont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy felkészültek erre a lépésre, és megfelelő választ adnak. Mihail Uljanov, Oroszország állandó bécsi képviselője azzal fenyegetőzött, hazája leállítja az EU-ba irányuló olajszállításokat.

Az olajárplafon várhatóan ma lép hatályba. Megoszlanak a vélemények az intézkedés tényleges hatásairól. Az orosz uráli olaj piaci ára 65 dollár körül van hordónként, a világ kőolajának mintegy felét hajón szállítják. Claudia Kemfert német közgazdász, a Német Gazdaságkutató Intézet szakértője a Deutschlandfunkban úgy vélte, az árplafon jelentős hatással lesz az orosz gazdaságra. Az ország ugyanis bevételeinek nagy részét a fosszilis energiahordozók eladásából szerzi. Kína és India ugyan továbbra is az orosz olaj fontos felvevőpiaca, de a tankhajók kapacitását itt is jelentősen korlátozza a döntés. Fontos tényező azonban az, a világpiac hogyan reagál. Kemfert hasonló szabályozást tart elképzelhetőnek a gáz esetében is. A szakártő azonban hangsúlyozta, a piac itt koncentráltabb, világszerte kevesebb beszállító van. Ám Európa megtalálhatja a módját annak, hogy az olajhoz hasonló szabályozást vezessen be. Kaja Kallas észt kormányfő úgy tudja, ha hordónként (159 liter) csak egy dollárral csökken a kőolaj ára, az évente kétmilliárd dollárral (1,9 milliárd euróval) csökkentheti az orosz olajbevételeket.

Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel Intézet energiapolitikai szakértője ezzel szemben úgy véli, az ársapka „szinte észrevétlen marad", mert a 60 dolláros limit közel van ahhoz az értékhez, amelyen az orosz olajat már most is eladják.

Az intézkedéssel kapcsolatban azért nagy a bizonytalanság, mert ha Oroszország valóban nem ad el nyersolajat az árplafonhoz ragaszkodó országoknak, akkor ez hiányhoz és az olajárak emelkedéséhez vezethet. Sok függ tehát Kína, India vagy Egyiptom magatartásától is: Kairó szintén jelentős mennyiségű olajat vásárol az oroszoktól, de Európa a legnagyobb exportpiac Moszkva számára. A Commerzbank elemzői elképzelhetőnek tartják, hogy az uniós embargó és az árkorlátozás "jelentős szűküléshez" vezethet az olajpiacon 2023-ban. Az orosz nyersolaj importjának tilalma egyébként ma lép életbe, de egyebek mellett Magyarország felmentést kapott.

Edoardo Campanella, az olasz Unicredit bank munkatársa a Tagesschauban úgy vélte, a Kreml megpróbálhatja kijátszani az árplafont, például a tengeri szállítás álcázásával. Oroszország azzal is visszavághat, hogy az Opec+-on belüli befolyását felhasználva további kitermeléscsökkentést sürget, ami súlyosbíthatja a globális energiaválságot. Sok tehát a kérdőjel.