Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csalódottságának adott hangot az orosz kőolajra vonatkozó, az Európai Unió által elfogadott árplafon miatt. A hordónkénti 60 dolláros felső határ szerinte nem akadályozza meg Oroszországot a háborút folytatásában. Az Európai Unió pénteken állapodott meg a lépésről, amely az orosz nyersanyag tengeri szállítására vonatkozik. Az intézkedéshez a világ hét legfejlettebb ipari állama, a G7 és Ausztrália is csatlakozott.
Az árplafon célja, hogy Oroszország nehezebben tudja kijátszani az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókat azáltal, hogy az EU-n kívül értékesít nyersanyagot. Kína és India például továbbra is képes lesz orosz olajat importálni, de az európai vállalatoknak harmadik fél számára tilos lenne olajat szállítani a 60 dolláros felső határ feletti árakon.
Ukrajna jóval alacsonyabb árat követel. Az ukrán elnöki hivatal szóvivője például úgy vélte, ezt 30 dollárra kellene csökkenteni, hogy nagyobb hatást gyakoroljon az orosz gazdaságra. Lengyelország is így vélekedik.
A moszkvai vezetés ugyanakkor bejelentette, nem fogadja el az árplafont. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy felkészültek erre a lépésre, és megfelelő választ adnak. Mihail Uljanov, Oroszország állandó bécsi képviselője azzal fenyegetőzött, hazája leállítja az EU-ba irányuló olajszállításokat.
Az olajárplafon várhatóan ma lép hatályba. Megoszlanak a vélemények az intézkedés tényleges hatásairól. Az orosz uráli olaj piaci ára 65 dollár körül van hordónként, a világ kőolajának mintegy felét hajón szállítják. Claudia Kemfert német közgazdász, a Német Gazdaságkutató Intézet szakértője a Deutschlandfunkban úgy vélte, az árplafon jelentős hatással lesz az orosz gazdaságra. Az ország ugyanis bevételeinek nagy részét a fosszilis energiahordozók eladásából szerzi. Kína és India ugyan továbbra is az orosz olaj fontos felvevőpiaca, de a tankhajók kapacitását itt is jelentősen korlátozza a döntés. Fontos tényező azonban az, a világpiac hogyan reagál. Kemfert hasonló szabályozást tart elképzelhetőnek a gáz esetében is. A szakártő azonban hangsúlyozta, a piac itt koncentráltabb, világszerte kevesebb beszállító van. Ám Európa megtalálhatja a módját annak, hogy az olajhoz hasonló szabályozást vezessen be. Kaja Kallas észt kormányfő úgy tudja, ha hordónként (159 liter) csak egy dollárral csökken a kőolaj ára, az évente kétmilliárd dollárral (1,9 milliárd euróval) csökkentheti az orosz olajbevételeket.
Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel Intézet energiapolitikai szakértője ezzel szemben úgy véli, az ársapka „szinte észrevétlen marad", mert a 60 dolláros limit közel van ahhoz az értékhez, amelyen az orosz olajat már most is eladják.
Az intézkedéssel kapcsolatban azért nagy a bizonytalanság, mert ha Oroszország valóban nem ad el nyersolajat az árplafonhoz ragaszkodó országoknak, akkor ez hiányhoz és az olajárak emelkedéséhez vezethet. Sok függ tehát Kína, India vagy Egyiptom magatartásától is: Kairó szintén jelentős mennyiségű olajat vásárol az oroszoktól, de Európa a legnagyobb exportpiac Moszkva számára. A Commerzbank elemzői elképzelhetőnek tartják, hogy az uniós embargó és az árkorlátozás "jelentős szűküléshez" vezethet az olajpiacon 2023-ban. Az orosz nyersolaj importjának tilalma egyébként ma lép életbe, de egyebek mellett Magyarország felmentést kapott.
Edoardo Campanella, az olasz Unicredit bank munkatársa a Tagesschauban úgy vélte, a Kreml megpróbálhatja kijátszani az árplafont, például a tengeri szállítás álcázásával. Oroszország azzal is visszavághat, hogy az Opec+-on belüli befolyását felhasználva további kitermeléscsökkentést sürget, ami súlyosbíthatja a globális energiaválságot. Sok tehát a kérdőjel.
Röviden a háborúról
Amerikai közlés szerint a tél beálltával lelassultak az események a frontvonalon. A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok túl nagy árat fizetnek Bahmut ostromáért. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint az orosz haderő szándékosan lő civilekre. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes úgy vélte, Vlagyimir Putyin nem akar béketárgyalásokat.
