Milliárdos kényszerházasságra készül a Mollal a főváros, több tízmilliárd forint is kikerülhet az önkormányzat felügyelete alól

A szándéknyilatkozatot már alá is írták, a hozomány értékét most számolják.

Miközben a Fővárosi Közgyűlés vita nélkül úgy döntött, 16,9 milliárdért visszavásárolja a a Fővárosi Csatornázási Művek 25 éve eladott részvényeit, Budapest közműholdingja kiszervezi a hulladékszállítást egy Mollal közös cégbe. Az erről szóló szándéknyilatkozatot már alá is írták. Az előzetes megállapodás szerint az olajtársaság annyi tőkét tesz a cégbe, amennyi a cégbe apportált fővárosi vagyonelemek értéke. Nem mindegy tehát, hogy a közös cégbe bevitt ingatlanok, eszközök és más vagyonelemek árát előzetesen mennyire becsülik fel.

A Népszava információi szerint a munka meg csak most kezdődött, de már akad néhány fogós kérdés. Néhány ingatlan – van köztük milliárdos értékű is - például egyszerre jelenik meg a szemétszállítást végző FKF és egy másik fővárosi cég, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt-be szintén beolvasztott temetkezési vállalat könyveiben.

Az FKF célgépeinek, telephelyeinek és üzemeinek egy része azonban nem kerülhet a közös cég tulajdonába, lévén ezeket olyan uniós támogatásból vásárolták, illetve valósították meg, amelyet a fővárosi önkormányzat kapott. A városvezetés pedig vállalta, hogy ezeket meghatározott ideig a pályázat elnyerésekor megjelölt célra használják és nem adják el, nem is apportálják. Ezeket a feladatellátáshoz nélkülözhetetlen eszközöket és üzemeket (például kukásautó, hulladékválogató) jelenleg haszonkölcsön szerződés alapján használja a BKM alá sorolt FKF. Várhatóan így lesz a Mol-lal létrehozandó közös cégben is.

Ha ez az összeg kevésnek bizonyul a növekvő feladat ellátásához szükséges beruházásokra, akkor azt a szerződő felek a megállapodás szerint egyenlő arányban nyújtják vagy „eltérítik” az osztalékfizetést, illetve a tulajdoni hányadához képest nagyobb részt vállaló fél tulajdoni hányadát a többletfinanszírozás függvényében módosítják. Könnyen előfordulhat, hogy az alapításkor még egyenlő tulajdoni hányaddal és jogokkal rendelkező cégtársak közül a főváros szűkös pénzügyi talaján álló BKM szerepe a társaságban erősen lecsökken a felléépő többletforrásigény nagyságával arányosa, hiszen aligha tud lépést tartani az évről-évre jelentős profitot termelő olajtársaság pénzügyi lehetőségeivel. Rövid idő alatt kialakulhat egy olyan tulajdoni helyzet, amelyben a fővárosnak a BKM-en keresztül sem lesz sok ráhatása Budapest hulladékgazdálkodására, miközben a több milliárdos vagyont sem birtokolja többé.

A kockázatok közé sorolható, hogy a BKM FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója által jelenleg elszállított évi mintegy 650 ezer tonna hulladék mennyisége várhatóan 200 ezer tonnával emelkedik meg a 40-60 agglomerációs település hulladékgazdálkodási közszolgáltatásának átvétele okán. Ehhez pedig több kukásautó és több ember kell. A Budapestre és Pest megye egészére vagy nagy részére kiterjedő régiókoordinátori feladatot a BKM a koncesszorral kötendő szolgáltatási keretszerződés keretében látja majd el. Ebben a szolgáltatás tartalmát a Fővárosi Közgyűlésnek adott tájékoztatás szerint úgy határoznák meg, hogy biztosított legyen a költséghatékony és gazdaságilag észszerű működés, illetve az is, hogy a szolgáltatási díj a társaság indokolt költségeire, részvényesek által elvárt jövedelmezőségére és a hatékonyság növelését célzó ösztönzőkre is fedezetet nyújtson. Ez nagyon kecsegtetően hangzik. Csakhogy az állami kukaholdingot is úgy indították útjára, hogy nyereséges lesz, azután mégis állami milliárdokkal kellett kitömni minden évben.

A tevékenységen esetleg keletkező „extraprofitot” viszont csak több éves átfutás után sarcolja meg. Ha lesz is nyereség, akkor az már nem a fővároshoz, hanem a BKM-hez folyik be. A közös vállalatokból azonban a korábban emlegetett FCSM példájára is tekintettel nem sok haszna volt eddig a fővárosnak. De az is kérdés, hogy mi lesz akkor, ha az állam végleg átadja a hulladékgazdálkodást a Mol-nak és kilép a koncesszori kötelékből így szabadulva az akár milliárdokra rúgó kötelező kompenzációból.

„Jól felépített kényszerházasság ez, csak éppen előbb hálták el a nászt, minthogy kimondták volna az esküt” – vélekedik egy eseményekre rálátó – névtelenséget kérő - szakember, aki nem tartja kizártnak, hogy az FKF vagyonelemeit az üzleti kockázatokra, illetve a bizonytalan tulajdonviszonyokra tekintettel alulértékelik, a Mol-nak nem is kell majd olyan sokat beletennie a közös cégbe. Így igen olcsón „kiénekelheti a sajtot” a fővárosi önkormányzat szájából.

„Valójában nem sok választásunk volt: vagy önként adjuk egy közös társulásnak ezt a több milliárd forint értékű vagyont vagy a hulladéktörvény alapján a közfeladat ellátásra tekintettel ingyen veszi használatba a koncesszor és akkor az a helyzet alakulna ki, ami az iskolákkal történt: a tulajdon ugyan az önkormányzatoké maradt, de nem kezdhetnek vele semmit” – jelentette ki lapunknak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki szerint a könyv szerinti értéken számolják el a vagyonelemeket. Az uniós támogatásból megvásárolt eszközöket pedig az eddig is alkalmazott képlet szerinti rögzített áron adják haszonbérletbe a közös cégnek. A várospolitikus leszögezte: a városvezetés teljes mellszélességgel kiáll a közös cég mellett, amelyre három oka is van. Egyrészt enélkül semmilyen ráhatása nem lenne a későbbiekben a fővárosi szemétszállításra, másrészt az FKF dolgozóit el kellene bocsátani, ahogy korábban a kéményseprő vállalat munkatársait az állami feladatátvételkor, harmadrészt teljesen ingyen kellene használatba adni az eszközöket.

A BKM mindössze annyit válaszolt kérdéseinkre, hogy „a napokban aláírt közös szándéknyilatkozat mentén a felek további tárgyalásokat folytatnak a közös vállalat létrehozása érdekében”. A Népszava által „megfogalmazott kérdések többek között éppen ezeknek az egyeztetéseknek fogják a tárgyát képezni”. Így azt az értesülésünkre sem reagáltak, hogy a közös cég első igazgatójául Mártha Imrét, a BKM jelenlegi vezérigazgatóját jelölnék.