Nyolc ország közreműködésével, ünnepségek után elkezdődött a világ legnagyobb rádiótávcsövének építése. A Square Kilometer Array (SKA) - jelentése Négyzetkilométeres Hálózat - név arra utal, hogy valójában nem egyetlen nagy teleszkópról van szó, hanem kezdetben 197 darabból álló, Dél-Afrikán és Ausztrálián keresztülhúzódó parabolaantenna-rendszerről, amit 131 ezer kis karácsonyfára emlékeztető dipol (kétpólusú) antenna egészít ki.
“Harminc évig tartott míg eljutottunk idáig: az első tíz évben az elméleteket és a koncepciót gondoltuk ki. A második tíz évet a technológia fejlesztése vette igénybe, a harmadikban a részletes terveket dolgoztuk ki, bebiztosítottuk a helyszíneket, az érintett országok kormányai szerződés-szervezetet állítottak fel, és biztosítottuk a pénzügyi alapokat” - mondta a BBC-nek Phil Diamond, az SKA Organization főigazgatója. Az összköltség a végén kétmilliárd euróra rúg majd, ennek nagy részét, 15 százalékát az Egyesült Királyság kormánya állja. Az előkészületek során meg kellett egyezni a Dél-Afrikai Karoo terület farmereivel, vagy az ausztrál őslakók Wajarri Yamaji közösségével, a Murchinson területének eredeti tulajdonosaival.
A végeredmény ötszázezer négyzetméteren elterülő - később talán az egymillió négyzetmétert is elérő - rádióantenna-rendszer lesz, amely a centiméterestől a méteres hullámtartományokig fog működni, és amellyel eddig nem látott pontossággal sikerülhet tesztelni Einstein elméleteit, vagy földönkívüli életet kutatni. Válaszokat kaphatunk arra, hogyan kezdtek ragyogni a Világegyetem első csillagai? Mi a sötét energia? Olyan érzékeny lesz, hogy több milliárd fényév távolságból lesz képes olyan kozmikus rádiójeleket fogni, amelyek pár százmillió évvel az ősrobbanás után keletkeztek. Az egyik első nagy feladata a hidrogén, az univerzum leggyakoribb elem teljes történetének nyomonkövetése lesz, azt az időszakot is beleértve, mielőtt a nagy hidrogénfelhők összeomlottak, hogy csillagokat képezzenek. “Az asztrofizika rengeteg területéhez fog hozzájárulni, talán választ ad arra is, mik a gyors rádiókitörések”. Ezek annyi energiával bírnak a másodperc tört része alatt, amennyit a Napunk egy év alatt bocsát ki. Hogyan lehetséges ez? Fogalmunk sincs róla” - magyarázta Shari Breen, az obszervatórium tudományos igazgatója.
Nemcsak a rendszer fizikai kiépítése óriási kihívás, hanem a rengeteg antenna összehangolásához szükséges szoftver megírása, ez is régóta folyik az Egyesült Királyságban. “Nagyjából 600 petabájt (600 millió gigabájt) éves adatmennyiséget fog az SKA szolgáltatni a csillagászoknak szerte a világban. Ez méretezési, feldolgozási, adatközvetítési probléma is” - mutatott rá Chris Pearson, az EK RAL Space kutató-fejlesztő technológiai központjának csillagászati csoportvezetője. Emelett a szoftvernek a rengeteg antennát is össze kell hangolnia, hogy a megfelelő irányba nézzenek.
Két éve összeomlott a puerto ricói rádióteleszkóp
Két évvel ezelőtt kezdett összeomlani a Puerto Rico-i Arecibo-rádióteleszkóp, amely az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) tulajdona volt. 305 méter átmérőjű tányérja egy természetes karsztmélyedésbe épült 1963-ban: alumínium lapokból készítették, amelyeket acélkábelek tartottak a helyükön. 2016-ig a világ legnagyobbja volt, akkor Kínában elkészült egy 500 méteres tányérú távcső. A teleszkóp hanyatlása 2006-ban kezdődött, amikortól az NSF egyre kevesebb pénzt biztosított számára, mert más, újabb projektekbe csoportosították. Hurrikánok is rongálták a távcsövet, ami végül végzetesen megrongálódott. 2020 közepén két kábel elszakadt, akkor az NSF leállította, december 1-jén részlegesen összeomlott. Miután korábban már tervezték lerombolását, így azt már csak be kellett fejezni.
A jelenlegi tagok: Dél-Afrika, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Kína, Olaszország, Hollandia, Portugália és Svájc. Ezek az országok ratifikálták a szerződést. Franciaország, Spanyolország és legutóbb Németország is csatlakozott. Kanada, India, Svédország, Dél-Korea és Japán már jelezte szándékát.