Budapest;költségvetés;interjú;Kiss Ambrus;

„Minden reggel megnézem a főváros folyószámla-egyenlegét” – Kiss Ambrus: Budapest 15-20 milliárdos mínusszal fogja kezdeni 2023-at

A főpolgármester-helyettes a főváros pénzügyi helyzetéről beszélt lapunknak.

Benyújtották a jövő évi költségvetést. A 2021-es a válság költségvetése volt, az idei a megbéklyózott városé. Mi a következő év kulcsszava?

A folytatás. 2023 szorosan függ az idei évtől, viszi magával annak terheit, nem választható le a jelenlegi folyamatokról. Már tavaly azt írtam a költségvetésben, hogyha semmi nem változik, akkor veszélybe kerül az önkormányzati közszolgáltatások működtetése. Erre az alapra rakódott rá a háború és az energiaválság. A nyár végén azt mondtam három lap van az asztalon, ha legalább az egyiket sikerül megjátszani, akkor elkerülhetjük a technikai csődöt. Most ott tartunk, hogy az állami közlekedési normatíva 12 milliárdos lapját már felfordítottuk, hiszen a támogatási szerződést már aláírtuk, de a pénz még nem érkezett meg. A másik két lappal ennyire se jutottunk: a beruházási hitelkérelmet a kormány még nem hagyta jóvá, holott ha megtenné, akkor az aláírt kontraktusok révén rögtön lehívható lenne a 32 milliárd forintos kölcsönből a likviditási szempontból szükséges rész. Ebből valójában már elköltöttünk 14 milliárdot a futó, állami, uniós forrásokkal nem fedezett beruházásokra. Ilyenek például az útfelújítások és szociális intézmények kisebb volumenű korszerűsítési munkái. A BKV 14 milliárdos energiakompenzációs igényére sem érkezett eddig kormányzati válasz. A Lánchíd rekonstrukciójára ígért 6 milliárdos támogatást sem kaptuk még meg. Holott a kormány azt ígérte, hogy a felújítás végén fizetnek. A főváros várhatóan még idén kifizeti két utolsó számla egy részét, de a pénz nincs itt. Minden reggelemet azzal kezdem, hogy megnézem a főváros folyószámla-egyenlegét, hogy hol tartunk.

És mit látott tátott ma reggel?

Még pluszban voltunk, de a BKV-nak hamarosan utalni kell a 22 milliárdot, hogy fizetni tudja az energiaszámlát és a munkabért. Várhatóan 15-20 milliárdos mínusszal zárjuk az idei évet és indítjuk az újat. 2023-ban amellett, hogy továbbra sem lesz pénz az utak, hidak, ivóvízhálózat rekonstrukciójára, a napi szintű működés is forráshiányos lesz. Erre nehezedik rá az energiaár kockázata, hiszen ma senki nem tudja megmondani, hogy mennyit kell majd fizetni az áramért, a gázért vagy a benzinért. A most benyújtott költségvetés arra jó, hogy elindulhassunk, de azt nem látni, meddig jutunk el.

Az idei költségvetést úgy harangozta be, hogy csak félévre tervezték, mert utána kifutnak a pénzből. De a fővárosi önkormányzat azóta is működik. Nem kiáltottak túl korán farkast?

Csak őszinték voltunk. Számomra úgy tűnik, hogy sokan még mindig nem hiszik el, hogy egy ilyen nagy város is be tud dőlni. Egy 1,7 milliós város anyagi ellehetetlenülése nehezen modellezhető előre. De most is éppen arról beszélünk, hogy az idei évet nagy valószínűséggel sok milliárdos hiánnyal zárjuk. Ezt a gazdasági stabilitási törvény tiltja. De idáig is csak úgy juthattunk el, hogy az iparűzési adóbevétel a magas ipari termelői árak és az infláció miatt várhatóan 15 százalékkal meghaladja a várakozást. A jövő év legnagyobb – most látható – kihívása a likviditás fenntartása lesz. Az első két és fél hónap lesz az első igazán nehéz szakasz, hiszen március 15-én megjön az iparűzési adó első része. Válságtervek készültek, szoros elszámolással működnek a cégek. A kormánytól pedig azt kértük, hogy a befizetéseinket az év második felére, illetve 2024-re ütemezhessük át.

Kivel tárgyalnak? Milyen esélyt lát a megegyezésre?

Egyelőre folynak a tárgyalások, így erről nem mondhatok többet. Muszáj reménykednem, különben nem tudnám beterjeszteni a 2023-as költségvetést.

Melyek a 2023-as költségvetés főbb sarokszámai?

A közösségi közlekedés finanszírozására 152 milliárdot terveztünk jövőre. Ez 2019-ban még csak 80 milliárdot vitt el. A hitelek után fizetendő kamatteher 4,4 milliárdról 20 milliárdra nőtt. A város működtetésére az idei tervek alapján 295 milliárdot költünk, jövőre már 381 milliárddal tervezünk. Saját forrásból egyáltalán nem indítunk új beruházást, csak befejezzük a régieket. A Városháza park kivitelezését 2024-re halasztottuk. Újabb beruházási hitelt nem vennénk fel, csak a tavaly betervezett 32 milliárdot, amelyhez várjuk a kormány engedélyét.

Az energiaárak elszabadulása a fővárosi cégeket is érinti. A főpolgármester minduntalan hangsúlyozza, hogy nem csökkentik a közszolgáltatásokat, járni fog a villamos, lesz közvilágítás, az idősotthonokban lesz fűtés és nem lepi el szemét az utcákat. De miből lesz erre fedezet?

Legjobban a villamos energia árának emelkedése érinti a fővárost, ebben vagyunk ugyanis nagy fogyasztók. A közszolgáltatások áram igénye évi 480 gigawattóra, amelyből az ivóvíz szolgáltatás, a BKV és közvilágítás együtt 420 gigawattórát tesz ki. Utóbbi esetében gyakorlatilag óránkénti áron vételezzük az áramot. Ezzel együtt nem hiszek olyan mutatványokban, mint a minden második égő kitekerése az utcai lámpákból. Ezek jól hangzanak, de megvalósíthatatlanok. Legfeljebb a díszkivilágítás csavarható lejjebb. Meg is tettük. Ha szükséges teljesen elhagyható. Nincsenek karácsonyi fények sem. Ez ugyan alig 25 millió forintos megtakarítást jelent, de nem tehetjük meg, hogy nem hajolunk le a legkisebbért is. Csütörtökönként lecsavarjuk a városháza fűtését is, hétfőn így elég hidegben kezdik a munkát a hivatal dolgozói. Ezzel érdemi megtakarítást tudtunk elérni, de a végső megoldáshoz kevés. A jelenlegi energiaár-sokkot én egyébként blöffnek tartom. A holland gázár tőzsdén tapasztalt kilengéseket semmilyen piaci körülmény nem támasztja alá.

Ki blöfföl?

Egy nem jelentős fizikai forgalmú, kezdetleges tőzsdéről lévén szó, a spekuláns tőke, a gázt értékesítő országok vagy vállalatok viszonylag kis ráfordítással mozgatni tudják az árakat. Nem csak az vesz energiát, akinek szüksége van rá, hanem az is, aki ebből nyereséget akar látni. S ez rendkívül kiszámíthatatlanná teszi a piacot.

Sok város a spórolás okán bezárja a fürdőit. Budapest pedig igazi fürdőváros. Ezeken nem foghatnának valamennyit?

A turisták által nagy számban látogatott budapesti gyógyfürdők egyelőre rentábilisan működnek, így felesleges lenne ezeket becsukni. Válság idején egyébként is nagyon rossz üzenetnek tartom a kulturális és szociális intézmények bezárását. Kevesebb megtakarítást eredményeznek, mint amennyi kárt az emberi lélekben okoznak. A városligeti műjég volt az egyetlen kivétel, ahol feltételhez kötöttük a nyitást, de úgy tűnik, hogy januárban is fogadhatja majd a korizókat. A szociális intézmények esetében fel se merült a bezárás. Morális kötelességünk fenntartani a nappali melegedőket, a családok átmeneti otthonát és a hajléktalanszállókat. Egy város több az épületeknél, az utaknál és a vezetékeknél. Éppen ezért nem járható az a mostanában emlegetett út, miszerint csak a kötelező önkormányzati feladatokat lássuk el. Ha így tennénk, akkor nem adnánk például rezsitámogatást a rászorulóknak, miközben hatalmas rá az igény. Ráadásul az önként vállalt feladatok összesen a kiadások alig 3 százalékát teszik ki. Több város kísérletezik a járatritkítással is, de ez Budapesten kezelhetetlen zsúfoltságot jelentene, ráadásul az elmaradó utasok miatt csökkenne a jegyárbevétel is. Másrészt a fővárosban egy olyan lépés, mint a fogaskerekű átmeneti szüneteltetése is jelentős politikai vihart tud kavarni.

A három éves bérmegállapodás 15 milliárdos többletkiadást jelentett az idén a fővárosnak. De ez se volt elég, a kukások több napos munkabeszüntetési akciót szerveztek. Nagy pofon volt?

Én annak örülök, ha a munkavállalók képesek kiállni az érdekeik mellett, jó látni, hogy még nem veszett ki a társadalmi szolidaritás. Maga a krízis megoldása persze fejtörést okozott. A minimálbér-, sem a garantáltbérminimum-emelés jövő évi mértéke egyelőre nem ismert, márpedig ehhez kötődik a fővárosi cégeknél adott emelés. Így egyelőre nem tudjuk, hogy mennyit költünk majd erre jövőre. Az energia- és gazdasági válság elleni alapba eddig 16 milliárdot tettünk, ebből kell teljesíteni a bérpolitikai vállalást, illetve a megnövekedett energiaárak kompenzációját. Meglátjuk mire lesz elég.

A biodómot hagyják beomlani? Úgy tűnik, az államnak nem kell. A főváros nem tudja fűteni, anélkül pedig besüllyed a kupola.

Egyelőre a Széchenyi fürdő használt termálvizével temperáljuk, de ez nagy hidegben kevés lehet. Én még látok esélyt arra, hogy az állam átvegye. Az idén október végéig 382 millió forintot költöttünk erre a használhatatlan építményre, jövőre nem lesz rá pénz.

Várható-e jövőre az intézményi, étkezési térítési díjak, adók, temetési költségek emelése?

A szociális intézmények térítési díj rendeletén nem kívánunk módosítani, az idősotthonokban ez egyébként is a nyugdíjhoz kötött. Az étkezési díjaknál csak a nyersanyagnormát emeljük, a térítési díjat nem. A sok éve változatlan temetői hatósági árakhoz viszont hozzá kell nyúlnunk, erre már készült is egy javaslat, amely volt a Fővárosi Idősügyi Tanács előtt is. A jövő heti közgyűlés szavazni fog erről is. A Tiborcz-adóként emlegetett értékalapú ingatlanadót január elsejétől vetette ki a főváros. Az iparűzési adó esetében már nincs hová nyújtózkodni, hiszen a maximális 2 százalékot szedjük be. A városnak ez a legnagyobb saját bevétele, az idén a 75 százalékát teszi ki.

Az idei választás egyik tétjének azt tartotta, hogy a pártpolitika által vezérelt önkormányzatiságból a függetlenség felé vagy a helyhatóságok felé mozdul-e a rendszer. A főváros beszántáshoz elég csavarni a satun. A kormány maradt és az önkormányzati politikája se változott. Mire számít most?

A kormány jövőre nem teheti meg, hogy nem biztosít plusz forrást az önkormányzati közszolgáltatásokra, hiszen a jelenlegi energiaárak mellett a 2021-es értéken számolt normatívák nem lesznek elegendőek a működéshez. Valódi változást azonban az hozhatna, ha a kormány áttérne a lengyel modellre, amely ársapkát biztosít az önkormányzatok energiabeszerzéseire. Minden más legfeljebb számszaki módosítás, attól nem lesz jobb a rendszer. A választások óta nem csavart a satun a kormány, bár a válság ellenére nem is engedett rajta. Viszont átlépett a Rubiconon azzal, hogy mindenféle valódi indok nélkül közterületeket vett el a fővárostól.

Jövő év végére akár nagyobb hiány is kialakulhat?

Sokkal nagyobb nem, hiszen a folyószámla hitelkeretünk 25 milliárdos. Ha ennél több hiányozna a kasszából, akkor fizetésképtelenné válna a főváros. A költségvetést mindenesetre kihoztuk nullára, hiszen mínuszos pénzügyi terv nem készíthető, az már más kérdés, hogy ezt miképpen tudjuk tartani. 

Névjegy

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes 1979-ben született, az ELTE Jogtudományi Karán végzett. Dolgozott a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormánynak is. 2002-től a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban dolgozott, 2003. márciusától miniszteri tanácsadó volt a Miniszterelnöki Hivatalban. 2006. júliusától 2007. júliusáig a szociális és munkaügyi miniszter kabinetfőnöke, ezt követően 2009. áprilisáig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kabinetfőnöke, majd 2010. áprilisáig társadalompolitikai szakállamtitkár volt a Miniszterelnöki Hivatalban. 2010-től a Policy Agenda kutatóintézetet vezette, több kötet szerkesztője, és publikációi jelentek meg főképpen társadalompolitikai témákban.